Küldetésnyilatkozat

1. Az intézmény főbb adatai
Név: Gennaro Verolino Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon

Székhely: 1121 Budapest, Hegyhát út 19.

Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
1051 Budapest, Nádor u. 32.
Budapest, XII. tankerülete, 197006

Típusa: gyógypedagógiai nevelési-oktatási közoktatási intézmény

Alap szakfeladata:
• Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása
• Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)
• Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)
• Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása
(9-10. évfolyam)
• Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon
• Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon

További szakfeladatai:
• Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése
• Gyermekotthoni ellátás
• Különleges gyermekotthoni ellátás
• Utógondozó otthoni ellátás
• Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
• Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára
• Iskolai intézményi étkeztetés
• Tanulók kollégiumi étkeztetése
• Munkahelyi étkeztetés
A mindenkor hatályos Alapító okiratunkat a 1. számú melléklet tartalmazza.
2. Az intézmény múltja és jelene
A Hegyhát u. 19. szám alatti épületet 1937 és 1943 között nyaralónak épült. A II. Világháborút követően az Egészségügyi Minisztérium tulajdonába került és György Júlia vezetése mellett ötven neurotikus gyermek otthonává vált. 1952-től több alkalommal került sor funkcióváltásra, mígnem 1967 novemberében a Fővárosi Tanács VB Kisegítő Iskola és Nevelőotthona lett.
Ettől az időtől kezdve az intézmény a sajátos nevelési igényű enyhén értelmi fogyatékos, hátrányos helyzetű gyermekek fogadására, diákotthoni elhelyezésére, valamint gyermekvédelmi gondoskodásba utalt, ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek gyermekotthoni ellátására specializálódott.
A rendszerváltás után a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő iskolát és diákotthont 1993-1995 között átépítették, felújították. A Főváros és a Közoktatási Minisztérium közös beruházása kapcsán az 1995-96-os tanévtől kezdődően egy impozáns – az európai igényeknek és színvonalnak megfelelő épületegyüttesben - kezdhették meg oktató- nevelő-fejlesztő tevékenységüket. Új épületszárnyakkal bővült az intézmény, általános iskola, speciális szakiskola, diákotthon és gyermekotthon került kialakításra.
2004 nyarán az intézmény önerős kivitelezése nyomán az iskola tetőterében mozi termet alakítottunk ki. Egy évvel később került átadásra az udvaron létesített szabadtéri színpad.
2010. szeptember 3-án ünnepélyes keretek között felvettük mons. Gennaro Verolino püspök, apostoli nuncius nevét.
Gennaro Verolino 1906. november 3-án született Nápolyban. 1928-ban szentelték pappá, majd rövidesen a Szentszék diplomáciai szolgálatába állt. Kolumbiában, Olaszországban, Magyarországon és Csehszlovákiában szolgált, amíg 1951-ben guatemalai és salvadori nunciussá nevezték ki és korinthusi címzetes püspökké szentelték. később Costa Rica nunciusa, majd 1963-ban a Szertartások Kongregációja titkára lett. 1969 és 1987 között a Pápai Régészeti Bizottság elnöke volt.
1944-ben a budapesti nunciatúra titkára volt. Sokszor saját élete kockáztatásával igyekezett menteni az üldözötteket. 24-25 ezer embert, köztük nőket, gyermekeket sikerült megmentenie. Többek között az ő közbenjárásának is köszönhetően adta fel a várost a német hadsereg.

3. Az intézmény elhelyezkedése, környezeti adottságai
Az intézményünk a XII. kerületi Széchenyi-hegyen helyezkedik el a Gyermekvasút, a Normafa, a Jánoshegyi kilátó és a Fogaskerekű szomszédságában.
Tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthető, az autóbusz megállójától kb. 300 métert kell gyalogolni kis forgalmú, biztonságos, jól kiépített gyalogjárdán. A parkszerű udvarban elhelyezkedő épületegyüttes csendes, jó levegőjű, nyugodt környezetet biztosít az oktató-nevelő- fejlesztő tevékenységünkhöz.

4. Az intézmény tárgyi feltételei
Az intézmény 10306 m2-en fekszik. A sport és szabadidős foglalkozásokhoz kitűnő lehetőséget biztosít az udvar és az itt kialakított sportpálya.
Az iskola épületében nyolc tanterem, négy szaktanterem (szakiskolai műhelyek, tankonyha, számítógépes terem), tágas tornaterem, öltözők, mozi- és szabadidős terem, könyvtár, valamint az egyéni fejlesztést, a habilitációt, rehabilitációt, a gyógytestnevelést és a pszichológiai ellátást biztosító szobák szolgálják a mindennapi oktatást, nevelést, fejlesztést. Jól kihasznált az aula, amely az iskola szabadidős tevékenységeinek, az ünnepélyeknek, rendezvényeknek ad nívós helyszínt.
Az osztálytermek jól felszereltek, mindegyikhez televízió, videó, írásvetítő, magnetofon tartozik, az egyes tantárgyak tanításához szükséges taneszközök, szemléltető eszközök, tanári-tanulói segédeszközök a rendelkezésre állnak. Két tanteremben interaktív tábla segíti a számítógépes szakoktatást.

A kollégiumnak és a gyermekotthonnak helyet adó szárny háromszintes, öt lakóegységet foglal magában. Egy-egy lakóegységben – melyben három hálószoba, konyha, fürdőszoba, WC, nappali tanulószoba van - tíz gyermek elhelyezésére ad lehetőséget. A nappaliban TV, videó, DVD lejátszó valamint internet kapcsolattal bíró számítógép áll a kollégiumi és az otthont nyújtó ellátás szolgálatában.

5. Az iskola arculata
Intézményünk többcélú gyógypedagógiai nevelési-oktatási közoktatási intézmény.
Az általános iskolában autizmus spektrumzavarral küzdő értelmi fogyatékos gyermekeket nevelünk, oktatunk, fejlesztünk szegregált osztályokban, felmenő rendszerben a 2012/2013-as tanévtől.
Speciális szakiskolai képzésünk az enyhe értelmi fogyatékos tanulók részére kimenő rendszerben folyik. Az utolsó szakképzési osztályunk a 2014/2015-ös tanévben fejezi be tanulmányait.
Az általános műveltséget megalapozó készségfejlesztő speciális szakiskolai évfolyamon (9-10. osztályban) a pályaorientációs képzést folytatunk, annak érdekében, hogy a készségfejlesztő speciális szakiskolában a szakmatanuláson kívül az alapkompetenciákat, a szociális készségeket és képességeket, az érzelmi intelligenciát fejleszthessük súlyozottan a mind teljesebb társadalmi integráció és a lehető legteljesebb önállóság elérése érdekében.
Készségfejlesztő speciális szakiskolánkban a középsúlyos értelmi fogyatékos valamint halmozottan sérült tanulóknak biztosítunk nem OKJ szerinti két éves képzést, akiknek kompetenciái önálló szakmatanulásukat nem teszi lehetővé.
Az iskolánkba járó tanulóinknak szükség esetén kollégiumi elhelyezést biztosítunk.
A gyermekotthonban (különleges gyermekotthon) gyermekvédelmi szakellátás keretében otthont nyújtó szolgáltatást biztosítunk átmeneti, vagy tartós nevelésbe vett valamint utógondozói ellátásba részesülő tanulóink, valamint ép értelmű testvéreik számára.

E mellett biztosított a gyógytestnevelés és a logopédiai ellátás.

A mindenkor hatályos Alapító okiratunkat az 1. számú melléklet tartalmazza.

6. A tanulók bekerülése az intézmény képzési rendszerébe
Iskolánk szegregált gyógypedagógiai nevelési, oktatási intézmény olyan különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű tanulók számára, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt és a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrumzavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékosok.
Bemenet szabályozottságunk miatt csak a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményével és iskolakijelölésével létesítünk tanulói jogviszonyt.

7. A pedagógiai program törvényi háttere
Pedagógiai programunkat a megírásakor hatályos jogszabályoknak megfelelően készítettük el. A hatályos jogszabályok gyűjteményét az 2. számú melléklet tartalmazza.

8. Az intézmény szervezeti egységei
 Általános iskola 1-8 évfolyamos
 Speciális szakiskola – kimenő rendszerben 2 vagy 3 évfolyamos szakképzés a hatályos OKJ szerint
 Általános műveltséget megalapozó készségfejlesztő speciális szakiskolai évfolyam (9-10. osztály)
 Készségfejlesztő speciális szakiskola 2 évfolyamos nem OKJ szerinti speciális tanterv alapján
 Kollégium
 Gyermekotthon – különleges gyermekotthon

Az iskola nevelési programja

A nevelési programban megfogalmazottak iskolánk minden tanulójára, a kifutó rendszerben képzett tanulókra is érvényesek, amíg képzési rendszerünkben jelen vannak.

1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
Az iskolai képzésünk során az egyéni bánásmód elvét alkalmazva biztosítjuk tanulóink személyiségének harmonikus fejlődését.
A tanulók egyéni sajátosságait, nevelési, oktatási szükségleteit figyelembe véve a lehető legteljesebb társadalmi integrációhoz szükséges kompetenciák fejlesztését tűzzük ki célul.
Pedagógiai tevékenységünk általános célja, hogy fejlesztő tevékenysége hatására a tanulók fejlődésében a speciális nevelési, oktatási ráhatások következtében egyfajta kompenzációs kiegyenlítés következzék be.
Értékes jellemvonások alakuljanak ki, képessé váljanak a tágabb társadalmi közösségben való esetenként támaszigényes eligazodásra, boldogulásra.
Egyéni képességeik, fejlettségük mértékében be tudjanak illeszkedni felnőttként az épek közösségébe, munkahelyükön helytálljanak, családot alapítsanak, életüket önállóan, vagy részben önállóan tudják szervezni, irányítani.

Intézményünk nagy hangsúlyt fektet a nevelésre, a neveltségi szint hatékony emelésére. Ezen belül:
• Erkölcsi nevelésre
• Nemzeti öntudat, hazafias nevelésre
• Állampolgárságra, demokráciára nevelésre
• Az önismeret és a társas kultúra fejlesztésére
• A családi életre nevelésre
• A testi és lelki egészségre nevelésre
• Felelősségvállalásra másokért, önkéntességre
• Fenntarthatóságra, környezettudatosságra
Az egyes tantárgyi készségfejlesztési feladatok közül kiemelt feladatunknak tartjuk:
• a Meixner-módszer alkalmazását az olvasástanítás során, olvasási a dyslexia prevenciós eredményes kezelést;
• a mozgás fejlesztését, a koordinált mozgásállapot megteremtését;
• a szakmák elsajátításához szükséges munkafogások megtanítását.
A célok elérése érdekében törekedünk:
• a differenciált megsegítésre tanórán és tanórán kívül;
• az ismeretek kellő gyakoroltatására, rögzítésére, a többoldalú megerősítésre;
• az ismeretek gyakorlati alkalmaztatására;
• az eredményes tanulási technikák megtanítására
Nevelő-oktató munkánk során érvényesülő céljaink:
• képességfejlesztés egyéni és kiscsoportos formában,
• a differenciált szükségletekhez igazodó segítségnyújtás a képességek fejlesztése során,
• a hiányosan működő képességek korrekciója valamennyi területen és osztályfokon,
• a terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a tartós tanulási akadályozottságot, magatartási zavart mutató tanulók fejlesztésében,
• az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése, az új helyzetekhez való alkalmazkodás kiépítése,
• az önálló életvezetési technikák elsajátítása, gyakorlása,
• a tanulók felkészítése a továbbtanulásra, a továbbképzésre,
• a környezetvédő technikák elsajátítása, gyakorlása,
• a személyiség gazdagítása az önelfogadással, a mások elfogadásával, a toleráns magatartással,
• az általános emberi értékek, a társadalmi normák elsajátítása, azonosulás ezekkel az értékekkel,
• a szülőföld szeretetének, a hagyományok tiszteletének kiépítése.

Hangsúlyosan kezeljük a testi állapot, a motoros funkciók, a praktikus és a szociális kompetenciák, a kommunikáció fejlesztését.

Képzésünk célja kialakítani a helyes közösségi magatartást, az együttműködési képességet és a szocializációs készséget a hiányosan működő képességek korrekciója, a hátrányok csökkentése érdekében, miközben folyamatos motivációval, az érdeklődés fenntartásával valósítjuk meg a jól működő funkciók fejlesztését.

Kiemelt figyelmet fordítunk az egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazásával a képességstruktúra hiányosságainak kompenzálására, az épen maradt funkciók feltárásával és azokra építéssel.

A tanórákra vonatkozó és a tanórák utáni napközi otthonos és kollégiumi nevelési elvek szoros egységben vannak.

Kiemelten fontosnak tartjuk a pedagógiai munkát közvetlenül segítő gyógypedagógiai asszisztensekkel, gyermekfelügyelőkkel való együttműködést. Szakszerű tevékenységük nélkülözhetetlen a tanulói csoportokban, és minden az intézményben folyó tanulókkal kapcsolatos tevékenységben.

Egész intézményünk gyermekközpontú, nevelési elveink az iskola összes dolgozójára vonatkoznak, kiemelt feladatunknak tartjuk a tanulók mindenek felett álló érdekeinek érvényesítését.

Feladatunk a gyakorlatorientált, a mindennapi élet tevékenységeire felkészítő képzés megvalósítása, az életvezetési technikák megalapozása, elsajátíttatása, gyakoroltatása. A személyiség gazdagítása érdekében az önelfogadásra és mások elfogadására a toleráns magatartás kialakítására való nevelés.

Ezen feladatok megvalósításához olyan iskolai légkört igyekszünk teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva.

Ennek érdekében minden, a gyermekekkel foglalkozó szakember szakmai munkáját folyamatosan fejlesztjük. Vezetésünk, szakmai közösségünk támogatja minden olyan eljárás, módszer, eszköz bevezetését, amely hatékonynak bizonyul a tanulók fejlesztésében, oktatásában, nevelésében.

A normalizáció, a társadalmi integráció folyamatának segítéséhez az intézmény szakembereinek feladata a fogyatékkal élő emberek elfogadásának támogatása. Hozzájárulunk értékeik megismeréséhez. Ennek érdekében rész veszünk a társadalmi integrációt támogató programokon, többségi társadalmi rendezvényeken. Az intézményi programjainkat nyitottá tesszük a tanulók családtagjai és más iskolák tanulói számára.

Az életkori csoportok megtartása mellett az egyéni fejlődési ütemhez igazodó, sikerélményt biztosító, a reális életlehetőségeket szem előtt tartó nevelést, oktatást biztosítunk tanulóink számára.

A tananyag kiválasztásánál és elrendezésénél figyelembe vesszük, hogy a foglalkozások célja lépésről lépésre a károsodásokból eredő lemaradások csökkentése a meglévő képességekre építve.

Az osztályra meghatározott fejlesztési tartalmakon túl a tanulók egyéni haladási üteméhez igazodó, az önmagához mért fejlődést értékelő módszereket, szervezési, értékelési formákat alkalmazunk.

Megfelelő környezetet, eszközrendszert biztosítunk az osztályokban, kiscsoportban és egyéni fejlesztésben szervezett nevelő, oktató tevékenységekhez, fejlesztésekhez.

Tanórai keretben a figyelemfelkeltés, a cselekedtetés, az ismeretek közvetítése és megerősítése differenciált formában, képesség szerinti csoportok kialakításával, illetve egyéni megsegítéssel történik.

Továbbra is igényeljük tanulóink, a szülők, és a munkatársak aktív vélemény nyilvánítását, mely segítségével közös céljaink kitűzése és megvalósítása még eredményesebb legyen.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Általános célunk a minden emberben benne lévő fejlődési lehetőség kihasználásával a tanulók különböző adottságaikkal, eltérő ütemű fejlődésükkel, ismeretszerzési, alkalmazási lehetőségükkel, iskolán belüli és iskolán kívüli spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki a személyiségüket.
Iskolánk tanulói számára konkrét célokat tűzünk ki, amelyek segítséget adnak a társadalmilag hasznos, egyénileg tartalmas, konstruktív életvezetés kialakításához, a képességek, készségek kibontakoztatásához, fejlődéséhez.
Nevelő-oktató-fejlesztő tevékenységünkben az esélyegyenlőséget, a tanulók fejlettségi szintjét, adottságait, képességeinek fejlettségét, képességelőnyeit, tehetségét, lehetőségeit és érdeklődését vesszük figyelembe.
Az iskolai életmód szervezésében az adott csoport fejlődéslélektani sajátosságait, szükségleteit tartjuk szem előtt.
Tiszteletben tartjuk a személyiség önállóságát, méltóságát, az egyéni igényeket. Pedagógiai tevékenységünk kihat a tanulók testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi és praktikus képességeinek a fejlesztésére.
Feladatunk, hogy az iskoláztatás teljes időintervallumát átfogóan fejlesszük a sérült, pszichikus funkciókat, a tanuláshoz szükséges képességeket és a gondolkodást, bízva abban, hogy az eredmények nem csak a tanulás, hanem komplex személyiségfejlődés terén is megmutatkozik.
Személyiségfejlesztő nevelési feladatok:
• készségek fejlesztése
• képességek fejlesztése
• pszichikus funkciók fejlesztése
érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, érzelmi élet, akarati
élet, szociabilitás, cselekvés, viselkedés, magatartás, attitüdök, stb.
• gondolkodási műveletek fejlesztése
összehasonlítás, megkülönböztetés, azonosítás, csoportosítás (válogatás, párosítás), osztályozás (sorképzés, besorolás), összetartozás, konkretizálás, általánosítás, absztrakció, analízis, szintézis, analógia, ítéletalkotás, következtetés, variálás, kombinálás, stb.
• gondolkodásfajták fejlesztése
perceptív, cselekvéses, fogalomalkotó, kauzális, logikus, algoritmizált, analógiás, problémamegoldó, taktikai, kreatív, heurisztikus, kritikai, alternatív, stb.
• általános szomatikus állapot fejlesztése,
• feladattudat, feladattartás fejlesztése,
• önismeret, önértékelés fejlesztése,
• kommunikációs képesség fejlesztése,
• szociális értékrend és képességrendszer fejlesztése,
• az identitás alakulásának fejlesztése,
• alkotó- és befogadó készség fejlesztése,
• szexuális tudatosság és önkontroll fejlesztése,
• feszültségek oldásának, feldolgozásának elősegítése,
• kompetencia élmény biztosítása,
• a felnőtt élet társas viselkedési szabályainak, normáinak megismertetése

Ahhoz, hogy a tanulók teljes körű személyiségfejlődése megvalósuljon, intézményünkben teret adunk a színes, sokoldalú iskolai élet megvalósulásának, amelyben a tanulás, a játék, a sport, a munka, a művészetek gyakorlása és a szabadidő hasznos eltöltése arányosan szerepel.

3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
A részletes Egészségfejlesztési programot a 3. számú melléklet tartalmazza

Az egészséges életmódra nevelés hangsúlyos szerepet kapott a közoktatásban. Napjainkban eredményes, hatékony módszernek a komplex egészségfejlesztést tekintjük.
Általános és hosszú távú célok
Intézményünkben az egészséges életmódra nevelés fontos szerepet képvisel mind a tanórák, mind a szabadidős programok keretein belül.
Céljaink között szerepel a tanulók sokoldalú képességeinek fejlesztése, melyek közül előtérbe kerül az önismeret, az együttműködő készség, a problémamegoldó képesség.
Nagy hangsúlyt fektetünk a sokoldalú mozgásos tapasztalatszerzésre, illetve a sportok iránti érdeklődés felkeltésére.
Célkitűzéseink között szerepel, hogy a tanuló legyen képes objektíven felmérni saját egészségi állapotát, ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. Fontosnak tartjuk diákjaink egészségének hosszú távú megőrzését és védelmét.
Az egészség tekintetében felelős magatartás kialakításával azt kívánjuk elérni, hogy a tanulók a társadalom számára egészséges és kiegyensúlyozott felnőttekké váljanak.
A célok megvalósításának színterei: iskolai tanórák, osztályfőnöki órák, az óraközti szünetek és a délutáni foglalkozások.
A pozitív egészség pszichológia eredményeire épülő iskolai egészségfejlesztés komplex folyamata csak széleskörű együttműködés által, változatos színtereken és hatékony, korszerű módszerekkel formálhatja kedvezően a tanulók egészségmagatartását.
Konkrét célok és feladatok
• A higiénés magatartásra nevelés, a személyi higiénia kialakítása, valamint a környezet tisztaságára és védelmére irányuló szoktatás
• Az alapvető tisztálkodási szokások elsajátítása. Kézmosás étkezés és WC használat előtt és után. Tiszta és igényes öltözködés. Rend kialakítása és megtartása környezetükben.
• Az egészséges táplálkozásra nevelés, megfelelő étkezési szokások kialakítása.
• A korszerű táplálkozás megismertetése.
• Az étkezés higiéniájának, kultúrájának és társas jellegének fejlesztése.
• A káros táplálkozási szokásokra való figyelemfelhívás és következményeinek tudatosítása tanulóinkban.
• A táplálkozás higiéniai szabályainak betartása. Az alapvető táplálkozási szokások elsajátítása. A táplálkozási piramis megismerése.
• A rendszeres mozgás egészségmegőrző hatására való figyelemfelhívás, balesetveszélyes helyzetek elkerülésére való felkészítés.
• A mindennapos testmozgás biztosítása, rendszeres testedzés tanórákon kívül.
• Házi sportversenyek szervezése, sportnapokon való aktív részvétel.
• A mozgás örömének megismerése.
• Erőnlét és állóképesség fejlesztése a testnevelés órákon egyénileg és csoportosan.
• A gyógytestnevelésre járó tanulók foglalkozásainak biztosítása az iskolán belül.
• Jellemformáló helyzetek felhasználása.
• A szexuális nevelés hatékonysága az érzelmi és erkölcsi neveléssel együtt valósul meg.
• A nemek közötti különbségek tudatosítása, férfi és nő egyenjogúságának elfogadtatása, az egymás iránt érzett felelősség tudatosítása.
• A szexualitás biológiai alapjainak megismertetése szemléltető filmek, szakkönyvek és segédanyagok felhasználásával.
• A korai nemi élet következményeinek megismertetése (terhesség, nemi úton terjedő betegségek).
• Az intimitás lényegének felismerése.
• A harmonikus személyiség kialakítása, a társas kapcsolatokhoz való készségek fejlesztése, reális önismeret és problémamegoldó képesség fejlesztése.
• Érzelmi fejlődés biztosítása.
• Reális önismeret kialakulásának segítése.
• Pályaválasztásra való felkészülés.
• Konfliktuskezelő helyzetek felhasználásával önfejlesztés.
• Egyedi eseteknél gyermekpszichológus bevonása a problémakezelésbe.
• Agressziókezelés, konfliktuskezelés, problémamegoldás technikájának megtanítása.
• Pozitív jövőkép kialakulásának támogatása.
• Szociális biztonság feltételeinek javítása a rászorulóknál (Gyermek-és Ifjúságvédelem).
• Pozitív és reális énkép kialakítása.
• Megfelelő jövőkép kialakítása.
• Külvilággal szembeni tolerancia.
• Tanuljanak a tanulók a kudarcaikból, hibáikból, amik gazdagítják élettapasztalataikat.
• Konfliktus megfelelő kezelésének megtanulása.
• Az egészséges élethez szükséges szociális feltételek biztosítása. A függőséghez vezető szokások megelőzése.
• Az anyagi biztonság segítése a szociális háló elérésével.
• Balesetek megelőzése, betegségek elkerülése, egészség megóvása (egészségüggyel való együttműködés).
• A harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés.
• A függőséghez vezető jegyek felismertetése, az élvezeti szerek elutasítására nevelés.
• Figyelemfelhívás a balesetveszélyes helyzetekre (az iskolában, a közlekedésben és a háztartásban).
• Közlekedési és elsősegély nyújtási ismeretek átadása (közlekedési szabályok
előírásainak megismerése).
• A megelőzés jelentőségének hangsúlyozása, a szűrővizsgálatokon való részvétel ( fogászati szűrés, ortopédia).
• Beszélgetések (osztályfőnöki órán, biológia órán és délutáni foglalkozásokon) a dohányzás- alkohol- drog pusztító hatásáról.
• Gyakori betegségek ismerete és azok megelőzésének lehetőségei.
• Közlekedési szabályok betartása, elsősegély nyújtási ismeretek elsajátítása.
• Alkohol és drogok tudatmódosító hatásainak ismerete, a védekezés és a leszokás módjainak ismerete.
Az egészségfejlesztési program feladatait a tantárgyak tananyagába és a tanórákon kívüli tevékenységekbe építjük bele.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nyomon követi a tanuló szociális körülményeit.
A személyi higiénia kialakításában meghatározó szerepet játszanak a gyermekfelügyelők és a gyógypedagógiai asszisztensek.
A gyermekorvos és az ápolónők biztosítják a tanulók egészségügyi ellátását.
A tanórai foglalkozások során fontos kapcsolódási pontként vesszük alapul a tananyagok tartalmát és az egészségfejlesztési feladatokat.

4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok
A közösségi nevelés színterei:
• tanórák,
• tanórán kívüli egyéb foglalkozások /szakkörök, terápiás foglalkozások, stb.
• szabadidős tevékenységek,
• iskolán kívüli programok, tevékenységek (Kulturális programok, sportversenyek, tanulmányi kirándulások, közös nyaralások.)

A fejlesztési feladatok a közösségi nevelés minden területére vonatkoznak:
• A közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához, megéléséhez elengedhetetlen, alapvető társas együttélési szokások megismerése, gyakorlása.
• A közösségi élet színtereinek fokozatos felépítése, a hozzájuk való kötődés képességének kialakítása.
• Az empátiás készségek, elfogadó képességek, a szeretet adás-kapás képességének gyakorlásához szükséges helyzetek biztosítása, elemzése.
• A negatív, antiszociális magatartás megelőzése, szabályozása, leépítése, pozitív irányba terelése.
• Együttműködési képesség kialakítása.
• Az egyén és a csoport kezdeményező készségének támogatása, formálása, a kezdeményezések segítése.
• A másik sikereinek örülni tudás képességének kialakítása.
• Az egymásra történő figyelés képességének fejlesztése.
• Az egymás iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékának kialakítása, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést.
• Hagyományápolás és hagyományteremtés.

A közösségfejlesztés legfőbb segítője, mozgatója a tanár. Feladata, hogy nevelő-oktató munkája:
• Segítse a tanulók kezdeményezéseit.
• Járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez.
• A közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolatok kialakítását a természeti és társadalmi környezettel.
• Biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának.
• Ösztönözzön a közösségi tevékenységre.
• Segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a fogyatékos gyermek egészségi állapotát javítják.
• Fejlessze az egymás iránti elfogadó és segítőkész magatartást.
• Alkalmazzon olyan változatos munkaformákat, amelyek erősítik az együvé tartozást és az egymásért való felelősség érzését.

Nevelési rendszerünk közösségfejlesztést szolgáló formái:
A közösen átélt ünnepek, illetve rendezvények nagy jelentőséggel bírnak a közösségi élethez való kompetenciák megszilárdításában.
• Születés- és névnapok megünneplése.
• Húsvét, karácsony megünneplése /a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó gyermekek részére a lakásotthonban is.
• Farsang
• Megemlékezés a nemzeti ünnepekről.
• Osztályonkénti felkészülés a tanévzáró, tanévnyitó ünnepélyekre,
• Aktív részvétel szavaló, tanulmányi, sportversenyeken, kulturális fesztiválokon, KI MIT TUD -on,
• Évenkénti közös osztálykirándulás
• Tematikus napok

Az emberi élethez, a társadalomban való eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való együttműködés. A jó közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Segíti az egyén fejlődését, képességeinek kibontakozását. Minden tanuló ismerje meg a társas együttélésnek azokat az alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához nélkülözhetetlenek. Képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket.
Célunk olyan közösséget formálni, amely képes a közös értékrendet kialakítani, elfogadni és eszerint működni; a közös cél érdekében működni; a másságot elfogadtatni, együtt érző, harmonikus embertársi kapcsolatokat kialakítani. Közösségformálók az együttes élmény ereje, a közös szokások révén kialakult elvárások, a társas viselkedési szabályok, a tolerancia, az önérvényesítés gyakorlása, az emberi, kulturális, szociális értékek elfogadása. A tanulók életkori sajátosságainak megfelelően szervezzük a közösségeket.
Fontos az érzelmi kötődés, a nyitott, elfogadó légkör, a kölcsönös segítségnyújtás, a pedagógus hiteles magatartása.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos általános feladatok:
• Az osztályok, évfolyamok, napközis csoportok, egyéb közösségek közös életének megszervezése, felelősi rendszer, megbízatások kialakítása, szabályok megalkotása.
• Ellenőrzések, értékelések rendszerének kidolgozása, rendszeres alkalmazása.
• A közösségen belül az öntevékenység elemeinek fejlesztése, megfelelő érdeklődési irányok baráti csoportok, kapcsolatrendszerek kialakulásának támogatása.
• Az önismeret, az önmegvalósítás, a közösség önálló arculatának kialakítása, a közösségi szerepek kialakításának támogatása.
• A közösségi magatartás erősítése sokoldalú és változatos tevékenységformák biztosításával.
• A kivitelezésnél az ellenőrzésben, segítségnyújtásban, nagy szerepe van a pedagógusnak.
• A közösség aktív tagjai büszkék saját közösségük sikereire, értékelik más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.
• A tanulók ismerjék meg közösségeinkben a társas együttélés szabályait, rendelkezzenek alapvető értékeink ismeretével.
• Ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző vonásait, nemzeti kultúránk értékeit.
• Sajátítsák el azokat az ismereteket, egyéni és társadalmi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a hazánk és népünk megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek.
• Legyenek nyitottak a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság elfogadása iránt.
• Váljanak érzékennyé környezetük iránt, életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljon meghatározóvá.
• Szerezzenek tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.
• Legyenek képesek az új audiovizuális környezet megértésére, megfelelő használatára, nagy hangsúlyt helyezünk a médiatudatosság kialakítására.
• Legyenek képesek a felnőttekkel és társaikkal egy adott témáról képességeikhez mérten megfelelően kommunikálni.
• Ismerjék a testi egészségüket, lelki életüket veszélyeztető környezeti hatásokat, ezek elkerülésének módjait.

A közösségi nevelés területei az iskola keretein belül:
• Tanórák, tanórák közötti szünetek
• Tanórán kívüli, felnőttek és diákok által szervezett egyéb iskolai foglalkozások (tanulószoba, kirándulás, szakkör, egyéb rendezvények, foglalkozások, hagyományok ápolása).
• Diák-önkormányzat közösséget formáló feladatai
• Szabadidős tevékenységek

A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:
• Alapvető feladat mindenekelőtt az osztályközösség megismerése, struktúrájának feltérképezése, az osztályközösség életének megszervezése, az együttműködés biztosítása. A szabályrendszer, az osztályon belüli differenciálódás helyes kezelése, a hagyományok közös ápolása, az új hagyományok kialakítása, a ,, mi" tudat erősítése.
• További feladat a véletlenszerűen egy osztályba kerülő tanulókból olyan közösség formálása, amely képes egy közös értékrend elfogadására, egymás segítésére, a kölcsönös segítségnyújtásra, a munka szervezésére, a tanulók önállóságának, öntevékenységének kialakítására, fejlesztésére.
• Az osztály tagjai között a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend, közösségi tudat kialakítása, fejlesztése.
• Szükség van a közös cselekvések kialakítására, fejlesztésére is: példamutatással, értékeléssel, továbbá bírálat, önbírálat segítségével – a pedagógus irányításával.
• Adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére, fejlessze a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.
• Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.
• A változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzését (csoportmunkák, egyéni munka, kísérlet, verseny).
• A csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása, a tartós aktivitásra ösztönzés valósul meg.

Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:
• Az összetartozás élményét segítik a közös hagyományok, közösen átélt élmények, iskolai rendezvények, kirándulások, versenyek. A pedagógus feladata a legkisebb siker észrevétele, értékelése, a pozitív tendenciák erősítése, a negatív tendenciák szembesítése az iskola értékrendjével, alternatív megoldások keresése.
• Programok, a már kialakított hagyományok, szervezése, lebonyolítása. A régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése is fontos szerepet játszik.
• Az iskolai könyvtár rendszeres látogatása segít a közös olvasási élmények megszerzésében.
• Jó közösségformáló a közelgő események, ünnepek közös előkészítése, az iskolai karácsonyi ünnepség, a karácsonyi vásár, a farsangi bál, a játszóházak, kézműves napok. A Kulturális fesztivál előtti Ki mit tud, a Kulturális fesztivál; részvétel a tanulmányi versenyeken, szavaló versenyeken, tematikus napokon. A nemzeti ünnepek, az osztálykirándulások, a nyári napközis tábor, a múzeum- és színházlátogatások. Részvétel a „jeles napok" rendezvényein, a „Kapcsolda" programokon.
• A hasonló profilú iskolákkal való kapcsolat ápolása.
• Vallási/etikai neveléssel kapcsolatos délutáni beszélgetések (hitoktatás, zene, drámapedagógiai foglalkozások keretében).
• A szelektív hulladékgyűjtés megszervezése a felelős közösség feladata.

A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai
• A diákönkormányzat tagjai által az önkormányzás rendszerének kialakítása: a közösségeknek a pedagógus közvetítésével meg kell fogalmazni a problémákat, a megoldandó feladatokat. Célkitűzéskor meg kell határozni, mikor tekintik megoldottnak a feladatot, meg kell tervezni a megoldás menetét, eszközeit, felelőseit, a határidőket, ellenőrzéssel, értékeléssel, a tárgyi feltételek megteremtésével. Mindezt közvetíteniük kell az iskola tanulói felé.
• A diákönkormányzatnak célirányos tevékenységéhez szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra a pedagógusok segítségével.
• A tanulók jó közérzetéhez, a motiválásához feltétlen szükséges, hogy részesei, alakítói legyenek az iskolai életnek. A hagyományokkal rendelkező diákönkormányzat lehetővé teszi, hogy a tanulók szószólói és részesei legyenek az őket érintő programok tervezésében, szervezésében, lebonyolításában és értékelésében. A kijelölt pedagógus irányítása mellett képviselhetik érdekeiket, összefoghatják a közösséget egy közös cél érdekében.
• A diákönkormányzat érdekérvényesítő funkciója mellett hangsúlyozott szerepet kap az öntevékenységre való nevelés is, melynek keretében a tanulók a pedagógusok segítségével saját fejlettségüknek megfelelő szinten, önállóan intézik saját ügyeiket (öntevékenységre való nevelés).
• A közösség iránti felelősségérzet, felelősségtudat kialakítása, fejlesztése fontos szerepet kap.

A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:
• A szabadidős tevékenységeknek céljuk a csoporton belüli kapcsolatok erősítése, a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés megalapozása, fejlesztése.
• A szabadidős tevékenységek során jó kapcsolatot építhetünk ki az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel.
• A szabadidős tevékenységek olyan örömöt adó foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is.
• A tevékenységeket élményre épülő módszerekre kell építeni, a közös élmény jó közösségkovácsoló hatással bír.

5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai
A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

• a tanítási órákra való felkészülés,
• a tanulók dolgozatainak, írásbeli munkáinak javítása,
• a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
• a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
• különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
• kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
• a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
• tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
• felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
• iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
• osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
• az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
• szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
• részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
• részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
• a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
• tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
• iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
• részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
• tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
• iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
• szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
• osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
• Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
• Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
• Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.
• Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
• Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.
• Szülői értekezletet tart.
• Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok, tötzslapok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
• Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
• Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.
• Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
• Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
• Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
• Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje
Az intézmény minden tanulója különleges bánásmódot igényel, sajátos nevelési igényű. A teljes intézményi rendszer, pedagógiai tevékenységünk ennek megfelelő.

Kiemelten tehetséges tanuló (azaz átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkező tanuló, akiben felkelthető a feladat iránti erős motiváció és elkötelezettség) a jelentős mértékű kognitív zavarok esetén nem értelmezhető, de vannak tanulóink, akik egyes részképességek területén a társaiknál gyorsabban haladnak, kiemelkedően teljesítenek.

Tanulóink önmegismerő képessége korlátozott, ezért a „tehetség" felfedezése nagyrészt a pedagógus feladata. Az ő feladata a tehetség kibontakoztatásának segítése a személyiségfejlesztés érdekében.
Minden gyermeknél meg kell találnunk azt a területet, amiben lelkesen és örömmel tevékenykedik, amihez affinitása van. Fontos ez azért is, mert a kedvvel végzett tevékenység önbizalmat, tartást ad, feladattudatra, kitartásra nevel, mely tulajdonságok áttevődnek a gyermek életében egyéb tevékenységekre, tantárgyakra is. Így épül színessé személyisége, javul általános teljesítőképessége. Nagyon jó lehetőség erre a szakkörök, tematikus napok és kiállítások szervezése.

A tehetséggondozás feladatai:

• A tanuló iskolánkba kerülésének időpontjától kezdve figyelni kell a szokásostól eltérő fejlődési ütemet, hajlamokat, érdeklődést.
• A megtalált, felfedezett sajátos adottságokat folyamatosan gondozni, irányítani kell.
• Meg kell találni azokat a színtereket, ahol a gyermek adottságbeli lehetőségeinek legfelső határáig eljuthat.

A tehetséggondozás területei:

• Differenciált fejlesztő foglalkozások,
• változatos szakkörök,
• vonzó szabadidős tevékenységek.

Területek, ahol tanulóink tehetsége megmutatkozik:

• humán képességek területe /vers, mesemondás, ének-zene, színjátszás, bábjáték, stb./
• készségtárgyak területe /kézügyesség, alkotómunkára való hajlam/
• sportolás /versenysport/.
Iskolánk speciális helyzetéből adódóan a terápiás-felzárkóztató jellegű programok tehetséggondozó aspektusát emeljük ki, amikor a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységekről beszélünk:
• logopédia: beszédtechnikai fejlesztés a versmondó versenyekre, ünnepélyekre,
• gyógytorna: sportrendezvényekre, versenyekre való felkészítés,
• zeneterápia: az önkifejezés, önismeret, önértékelés segítése, báb- és színjátékok rendezése, ének, zenekar működtetése,
• könyvtár: az integráció és magasabb szintű ismeretszerzés segítése,
• számítógépes ismeretek: emeltszintű kommunikációs képesség fejlesztése, magabiztosság fejlesztés, reakcióidő gyorsítása,
• szakkörök: tánc szakkör, zenekar, énekkar, kézműves szakkör
az érdeklődés felkeltése, a hátrányok leküzdése mellett a tehetség kibontakozására is lehetőséget nyújtanak.

A tematikus napok, a művészetek, a sport és a gasztronómia témák köré szerveződve szintén kiváló alkalmak arra, hogy azok a gyerekek, akik egyéni érdeklődésük szerint teljesítményüket szeretnék megmutatni, erre teret kapjanak.
A tematikus napok célja egy kedves élmény nyújtása a gyermekek számára, az iskola és a szülői ház kapcsolatának elmélyítése, az iskolai közösségi szellem erősítése, a „témák" kapcsán hasznos ismeretek nyújtása a tanulóknak.
A tematikus napok előkészítésében és programjaiban alkotó módon részt vesznek: a nevelő közösség, a szülők, gyerekek, külső kapcsolataink képviselői, szponzorok, valamint diákjaink iskolán kívüli dráma-, zene-, sporttanárai stb.
A tematikus nap, mint neve is jelzi, egy-egy téma köré szerveződik: sport, művészet, gasztronómia, néphagyomány határon túli kapcsolatok, egészségnevelés, népek játékai, karácsonyi hagyományok a nagyvilágban, stb.

A gyermekek munkáiból összeállított kiállítási anyag büszkeséggel tölti el a munkadarab készítőjét, a szülőket, elégedettséggel a pedagógust. A megfelelő helyen (pl. önkormányzati aula) rendezett kiállítás a tehetségesebb növendékeknél megrendeléseket is eredményezhet.

Az évközi versmondó versenyek és a Fővárosi Gyógypedagógiai Intézmények Kulturális Fesztiválja egyéni és csoportos bemutatkozási lehetőség.
A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése
Az okok felderítését követhetik olyan terápiás módszerek, melyek a helyzet súlyosságától függően pszichiáter, pszichológus, szülő, osztály ill. iskolai, tanári közösség feladatát képezhetik. Fontos a meleg – elfogadó attitűd, az esetleges peremhelyzet kezelése, (Mérei) a gyermekközösség segítő, baráti hozzáállása.

Pedagógiai feladatok:
• okok feltárása,
• szülők, pszichológus, fejlesztő terapeuta bevonása,
• esetleges peremhelyzet felszámolása a közösségben,
• a tanuló kedvenc tevékenységének, (hobby) megtalálása (pl. néptánc, főzés), ezen keresztül elvezetni őt más tevékenységek felé,
• környezeti hátrányok felszámolásának segítése,
• egyéni fejlesztés, mozgásos és kognitív terápiák,
• a baráti társaság figyelemmel kísérése,
• tájékoztató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről egészségügyi és rendőrségi szakemberek bevonásával,
• a nevelőtestület konzultációja a devianciáról, a rehabilitációs tevékenységről (nevelési értekezlet, belső továbbképzések)
• jelentős pedagógiai problémává válhat az agresszió. Igyekeznünk kell feltárni ennek okait, meg kell tanítanunk a helyes konfliktuskezelést,
• fejlesztő pedagógus és pedagógiai asszisztens bevonása a munkába. A pedagógus munkáját csak a kölcsönös bizalom, tapintat, a személyiségjogok tiszteletben tartásával végezheti. Örömöt, sikerélményt nyújtó feladatok adásával kell segítenünk, hogy magatartászavaros tanulóink is elinduljanak az egészséges személyiségfejlődés útján.

Gyermekvédelmi feladataink:
Intézményünk többcélú gyógypedagógiai intézmény (általános iskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, kollégium és gyermekotthon) – gyermekvédelmi gondoskodás hatálya alá tartozó tanköteles korú gyermekek oktatását, nevelését is ellátja (tartós-, átmeneti nevelésbe vett, ideiglenes hatállyal elhelyezett).

Tanulóink gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében folyamatos kapcsolatot tart, illetve bővíti kapcsolatait: - a fenntartóval, a gyámhivatallal, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal, a települési önkormányzatokkal, a gyermekjóléti szolgálatokkal, a különféle intézményekkel, a szülőkkel.

Gyermekvédelmi tevékenységünk:
• Igyekszünk családlátogatások keretében megismerni tanulóink családi hátterét, szociális helyzetét.
• Különös figyelmet fordítunk mindazon családokra, akik anyagi helyzetük vagy más oknál fogva nem képesek egyedül eleget tenni gyermekneveléssel kapcsolatos feladataiknak: az ő érdekükben kapcsolatot tartunk a Gyermekjóléti szolgálattal.
• Felvilágosító tevékenységet végzünk a szülők és tanulók körében: a mentálhigiéné, az egészségvédelem, a Gyermekvédelmi törvény, Köznevelési törvény megismertetése céljából. Formái: Szülői Közösség, szülői értekezlet, fogadóóra, tanóra.
• Differenciált foglalkozásainkon biztosítjuk a gyermekek részére a tanulási hátrányok csökkentését. Ez megvalósul tanórán kívüli tevékenységként, a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokon, felzárkóztató foglalkozásokon.
• Szoros kapcsolatot tartunk a városi gyámhivatallal, Gyermekjóléti szolgálattal.
• Lelki segítségnyújtás megszervezése és rendszeresítése a rászorulóknak.
• Az arra rászoruló tanulók gyermekvédelmi támogatáshoz juttatása, eljárás a helyi gyermekjóléti hatóságnál.
• A pályaválasztás, beiskolázás körültekintő megszervezése.
• Személyes, egyéni tanácsadás nyújtása szülőknek és tanulóknak.
• A szülő tájékoztatás a gyermekvédelmi törvényben meghatározott szociális támogatási formákról és ezek igénybevételének lehetőségeiről. Pl. ápolási díj, fogyatékossági támogatás
• Az elhanyagolt tanuló (koszos, alultáplált, igazolatlanul mulaszt) segítése:
ha 8 év alatti, akkor az intézkedés az osztályfőnök és az iskolai gyermekvédelmi felelős feladata,
ha 18 év feletti, akkor az iskola feladata – ha a szülővel az egyeztetés hatástalan – a probléma jelzése a lakóhely szerinti jegyzőnek.

Arra törekszünk, hogy a pedagógiai hatás ne maradjon az iskola falai között, hanem a gyermek környezetére is irányuljon, ami adott esetben a családot, az otthoni környezetet jelenti, hiszen célunk a gyermek majdani visszahelyezése primer közösségébe.

A gyermek, a család körülményeinek legbiztosabb megismerésére a családlátogatás ad lehetőséget. Problémás esetekben a gyermekvédelmi és családgondozó szakember kíséretében történik. A látogatások gyakoriságát a gyermek helyzetében bekövetkező kedvezőtlen változások szabják meg.
Ez a tevékenység a vezetői intézkedéseket is alapvetően segítheti, ezzel biztosíthatja a helyes gyámügyi döntések meghozatalát, pl.: a családok anyagi támogatásakor azt, hogy e segítség megfelelő helyen, megfelelő időben realizálódjon.
Biztosítjuk a rászoruló tanulóknak, hogy a számukra vonzó szabadidős tevékenységekben, nyaralásokban részt vegyenek úgy, hogy az anyagi hátteret alapítványi segítségből, vagy pályázati pénzből biztosítjuk számukra. Ezek az intézkedések egyébként intézményünk szociális hátrányokat enyhítő tevékenységének is szerves részei.

7. A tanulók intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak gyakorlási rendje
A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától gyakorolhatja.
A kollektív tanulói jogokat a diákönkormányzat (Tanulói önkormányzat TÖNK) gyakorolja. A TÖNK dönt – a nevelőtestület véleményének kikérésével – saját működéséről, e működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról.
A diákönkormányzatnak véleményezési joga van minden a tanulókat érintő kérdésben.

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
• az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
• a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
• az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
• a házirend elfogadása előtt.

A tanulók kollektív jogai gyakorlásának rendjét, a diákönkormányzat működését a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. (TÖNK SZMSZ)
A TÖNK SZMSZ-t a diákok javaslatai alapján a diákönkormányzat választott vezetői készítik el a diákönkormányzatot segítő pedagógus segítségével. Ezt a diákgyűlés fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.
A tanulóknak jogaik gyakorlásához minden szükséges információt meg kell kapniuk. Az intézmény vezetősége minden a tanulókat érintő kérdésben tájékoztatja a tanulókat. Ennek módja lehet diákgyűlés összehívásával, vagy a diákönkormányzatot segítő pedagógus tájékoztatásával, aki gondoskodik a diákönkormányzaton keresztül a tanulók tájékoztatásáról. A diákönkormányzat véleményét igénylő kérdésekben a tájékoztatás a döntés előtt annyi idővel kell hogy történjen, hogy a diákönkormányzatnak legyen lehetősége kikérni a tanulók véleményét, és kialakítani álláspontját. (Legalább 15 tanítási nap)
Cél, hogy alapvető kérdésekben ne szülessen érvényes döntés egy adott kérdésben addig, amíg a diákönkormányzat annak minden részletével egyet nem ért. Ezért a folyamatos kommunikáció szükséges. Az intézmény vezetése és a tantestület tagjai meghallgatják a diákokat, a TÖNK vezetőit, illetve válaszolnak a felmerülő kérdéseikre és elmagyarázzák a bonyolultabb kérdéseket. Ezeknek a színterei, formái: diákgyűlés, osztályfőnöki és egyéb órák, tanórán kívüli foglalkozások, kollégiumi és gyermekotthoni megbeszélések, foglalkozások.
Az iskolával kapcsolatos, a tanulói jogokat is érintő jogszabályok az iskolai könyvtárban megtalálhatók.
A Házirend minden osztályteremben kifüggesztésre kerül. Tanulóink sajátosságainak megfelelően osztályfőnöki órákon, ill. szülői értekezleteken az osztályfőnökök is végeznek felvilágosító, tájékoztató tevékenységet.

8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái
Intézményünk működése során különböző partneri kapcsolatokat tart fent.
Közvetlen partnereink:
A tanulási-tanítási, nevelési, szakképzési folyamatban részt vevő közvetlen személyek:
• Tanulóink,
• Gyógypedagógusok (oktatók, nevelőtanárok, szakoktatók, szociálpedagógusok, gyógypedagógiai asszisztensek),
• Pedagógiai munkát segítő egyéb dolgozók
• Egészségügyi ellátást végző ápolónő, orvos

Közvetlen partnereink még:
• KLIK,
• 12. tankerület igazgatója,
• GYIGSZ,
• Fővárosi Önkormányzat
• szülők
• Gyermekvédelmi szervezetek
• A szakértői bizottságok, melyek a tanulásban akadályozott gyermekek számára kijelölik iskolánkat, fejlesztéséhez tanácsot adnak, kontrollvizsgálatokat végeznek

Közvetett partnereink:
Szabályozó rendszeren belül társadalmi igényeket megfogalmazó jogalkotó szervezetek:
• Emberi Erőforrások Minisztériuma
Szakmai szervezetek, melyek segítik az intézményben folyó szakmai tevékenységet:
• OKSZI,
• Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatósága
• KIFIR
Partnerek, akik együttműködésükkel segítik célkitűzéseink megvalósítását
• Társintézmények
• Civil szervezetek, egyesületek (Lions Klub, FICE)
• XII. ker. Rendőrkapitányság gyermekvédelmi csoportja, iskolarendőr
• Pályázatok kiírói, akik anyagilag támogatják szakmai munkánk színvonalának emelését, célirányos megvalósítását

Partnereinkkel a kapcsolattartás gyakoriságát a törvényi és helyi szabályozók, illetve szükség szerint állapítjuk meg. A kapcsolattartás formája személyes kapcsolatfelvétel során vagy írásban történik.

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény kapcsolattartásának formái:
Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény eredményes működéséhez nemcsak a tanulók, hanem a szülők érdekeinek figyelembe vétele is szükséges.
A szülői ház és a pedagógus közösség aktív együttműködése nélkül lehetetlen az iskolai nevelés és a tanulók személyiségfejlesztésének eredményes megvalósítása. Fontos feltétel a kölcsönös bizalom, egymás kölcsönös támogatása és tájékoztatás.
Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét az iskola igazgatója és az általa megbízott igazgatóhelyettes fogja össze.
A szülő, tanuló, oktató pedagógus, kollégiumi pedagógus együttműködése folyamán meghatározók a személyes emberi kapcsolatok, melyeknek egymás tiszteletén, megbecsülésén kell alapulniuk.
Az iskolában elsődleges a gyermekek, tanulók mindenek felett álló érdekeinek figyelembe vételével szervezzük nevelő-oktató-fejlesztő tevékenységünket.
Az iskolai kapcsolattartás formái:
pedagógus-igazgató között:
Nyílt, őszinte légkörben, határozott és világosan megfogalmazott elvárások mentén kialakuló munkakapcsolat alapján szerveződő pedagógiai tevékenység megvalósítása, amelyben a gyermekek, tanulók személyiségének a tisztelete, a tanulók mindenek felett álló érdekeinek az érvényesítése mellett magas színvonalú nevelő-oktató-fejlesztő tevékenység valósul meg.
pedagógus – pedagógus között:
A pedagógusok közti együttműködésnek mindennapos, szoros, őszinte, a gyermek fejlődésére koncentrálónak kell lenni. Fontos a kapcsolattartásban egymás tisztelete, a tárgyilagosság, a gyermekek tisztelete.
A közös munka elengedhetetlen feltétele az azonos nevelési-oktatási elvek, gyakorlatok követése, betartatása, a problémák őszinte feltárása, egyeztetése.
tanuló – igazgató között:
Az igazgató és helyettesei folyamatos kapcsolatot tartanak a gyermekekkel, a találkozások során elmondhatják véleményüket, kéréseiket, feltehetik kérdéseiket.
tanuló – pedagógus között:
A pedagógusok az egyéni eltérésekhez és haladási ütemhez alkalmazkodva (differenciálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás) a tanuló érdeklődésének, adottságainak, képességeinek és igényeinek megfelelő tevékenységet végeznek. A nevelés-oktatás során tárgyilagosan adják át az ismeretanyagot, miközben tiszteletben tartják a tanuló emberi méltóságát és fejlesztik személyiségét, kínálnak lehetőséget a hit-és vallásoktatásra.
A tanulóktól az eredményes együttműködés érdekében elvárható a rendszeres, fegyelmezett, képességeiknek megfelelő munka és magatartás. A közös munka harmóniájának megteremtése érdekében minden tanuló óvja saját és társai testi épségét, s őrizze meg, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, vagy az oktatás során használt eszközöket.
A pedagógus figyelembe veszi a diákok jogait és kötelezettségeit. Odafigyel a tanulók kulturált érintkezési formákra, a tanuló külső megjelenésére, gondozottságára, ápoltságára.
Fontos a folyamatos ellenőrzés, értékelés, a lehetséges fegyelmezési és jutalmazási módok egységes alkalmazása, a tanuló személyes adatainak védelme.

A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák:
• Tanuló-tanuló
• Tanuló-pedagógus
• Tanuló-igazgatósági tagok
• Tanuló – gyógypedagógiai munkát segítő szakemberek
• Tanuló-külső szakember
• Tanuló- iskolapszichológus
• TÖNK
• Iskolaújság
• Iskolai honlap
• Előadások szervezése – rendhagyó osztályfőnöki órák keretében (egészségügyi szakember, rendőrség stb. meghívásával)

Az együttműködés formái a tanulók részéről:
• A tanuló kötelességeinek a közoktatási törvénynek és az iskola házirendjének megfelelő teljesítése.
• A tanuló éljen a közoktatási törvényben és az iskola házirendjében biztosított jogaival.
• A tanuló hozzájárulása javaslatokkal, ötletekkel az iskola életének gazdagításához
• Őszinte, tisztelettudó vélemény-nyilvánítás a tanulókat érintő kérdésekben
• Aktív részvétel a tanuló által választott foglalkozásokon

A szülők közösségét érintő kapcsolattartási formák
• Szülő-pedagógus
• Szülő-igazgatósági tagok
• Szülő-iskolapszichológus
• Szülői értekezlet
• Fogadó órák
• Nyílt napok
• Családlátogatás
• Szülők meghívása az iskola és a DÖK rendezvényeire
• Őszinte véleménynyilvánítás az iskola által felvetett kérdésekben, együttműködő magatartás a nevelési problémák leküzdésében, a tanulók felzárkóztatásának segítésében és a tehetséggondozásban.
• Érdeklődő, segítő hozzáállás. A tanuló felszerelésének biztosítása.
• szülői szervezet
• Szülői Klub
• Szülők írásbeli és szóbeli tájékoztatása
• Iskolai honlap
• Iskolaújság
• Iskolai programokon való részvétel

A pedagógusok közösségét érintő kapcsolattartási formák
• Esetmegbeszélések
• Munkaközösségi és nevelési értekezletek
• Napi kapcsolattartás

A kapcsolattartás helyszínei:
Tanuló-pedagógus, tanuló-tanuló között:
• tanítási óra, óraközi szünetek
• kollégium
• tanórán kívüli foglalkozás
• étkezés
• osztály-, iskolai kirándulás
• ünnepek, ünnepélyek, megemlékezések
• diák önkormányzati gyűlések
Pedagógus - pedagógus között:
• napi egyeztetések, megbeszélések
• nevelőtestületi és munkaközösségi értekezletek
• egymás foglalkozásainak, tanóráinak látogatása
• kirándulások, nyaraltatások
• ünnepek, ünnepélyek
Szülő – pedagógus között:
• szülői értekezlet
• családlátogatás
• fogadóóra
• nyílt tanítási nap
• iskolai honlap
• írásbeli tájékoztatók, értesítések
• iskolai ünnepély
• iskolai kirándulások
• hivatalos ügyek intézésekor
• külön igények szerint

A kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségei:
• A gyermekvédelmi, osztályfőnöki tevékenység során fokozott figyelmet fordítunk a gyermekekkel kapcsolatos nevelési problémák feltárására, elemzésére, s hatékony kezelésére, - akár rendkívüli tanári vagy szülői megbeszéléseken is.
• Hangsúlyt helyezünk arra, hogy a szülőknek aktuális témákról (pályaválasztás, alapvető nevelési problémák megoldása, drog-megelőzés, stb.) szakemberek bevonásával tartsunk fórumokat, a szülők igényei szerint.
• A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve írásban) tájékoztatják.
• A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják.
• Közös rendezvények szervezése a szülők és pedagógusok részvételével.
• A meglévő hagyományok bővítése.
• Rendkívüli szülői értekezletek.
• Osztálykirándulásokon és erdei iskolán való aktív részvétel.
• Sportvetélkedők szülők, tanulók és pedagógusok részvételével.
• A szülők tájékoztatásának további szélesítése.
• Szülők bevonása a tanulók szabadidős programjainak szervezésébe, a pályaválasztással kapcsolatos felvilágosító, tájékoztató munkába (pl. munkahelyek, munkakörök megismertetése).
• Tanulástámogatási formák kidolgozása.

Egyéb partnereinket érintő kapcsolatok formái:
Egészségügyi és szociális tevékenységek:
• Drog-prevenciós tevékenység
• Együttműködés és iskolaorvossal, védőnővel
• Egészséges életmódra nevelés
• Kapcsolat a gyermekjóléti rendszer intézményeivel

Gyermek- és ifjúságvédelem:
• A tanulók sajátítsál el a társadalmi együttélés és konfliktusmegoldás szabályait
• A fővárosi közoktatás egységes információáramlási rendszerébe internetes kapcsolat és e-mail rendszer működtetése.
• Gyermekvédelmi felelősök és az osztályfőnökök továbbképzése
• Emberi erőforrások fejlesztése
• Az állami gondoskodásban élő gyermekekkel kapcsolatos ügyekben a gyermekvédelmi és az oktatás ágazat együttműködésének erősítése.

Kulturális intézmények:
• Kapcsolat különböző kulturális intézményekkel, a szabadidő-szervezés és egyes tananyagok, rendezvények kapcsán (múzeumokkal, színházakkal stb).

9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai
Az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsga lehet:
• osztályozó vizsga
• különbözeti vizsga,
• javítóvizsga
• szakmai vizsga

Intézményünkben az enyhe értelmi fogyatékos tanulók speciális szakiskolai képzése kifutó rendszerben folyik. Részükre szakmai vizsgát a mindenkor érvényes szakterületenként változó, az adott ágazati miniszter által kiadott Szakmai vizsgakövetelmények alapján szervezzük.
Az utolsó, OKJ-s képzés szerinti vizsgát a 2014/2015-ös tanévben szervezzük.

A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók készségfejlesztő speciális szakiskolai képzésében a szakképző évfolyam utolsó évében az iskola által szervezett, ünnepélyes keretek között megtartott, az iskola oktatóiból összeállított vizsgabizottság előtt adnak számot elméleti és gyakorlati tudásukról.

Intézményünkben sem felvételi, sem alkalmassági vizsgát nem tartunk. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók készségfejlesztő speciális szakiskolai Háztartástan képzésébe jelentkező tanulók esetében kikérjük a tanulók háziorvosának véleményét arról, hogy egészségi állapotukban a képzéssel kapcsolatos egészségügyi kizáró tényező nem áll fenn (pl. allergia, magas vérnyomás, epilepszia).

10. A felvétel és az átvétel szabályai, szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó szabályai
A szakiskola tanulója a nemzeti köznevelésről szóló törvény átvételre és felvételre vonatkozó rendelkezései alapján folytathatja tanulmányait másik szakiskola megfelelő évfolyamán.
Ennek megfelelően a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján és iskolakijelölésével vesszük fel, illetve át a tanulókat.
Az adott szakma tanulásához szükséges képességeket és kompetenciákat szint felméréssel állapítjuk meg. Ennek eredményeképpen egyéni fejlesztést biztosítunk tanulóink számára.

11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása a tanítási órákon belül (kommunikáció, társadalmi ismeretek, környezetismeret, egészségtan, mozgásnevelés, testnevelés óra és gyógytestnevelés óra) és a délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb céljai a következők:
• Vészhelyzetek elkerülése a megfelelő magatartási szabályok betartásával.
• Vészhelyzet esetén lévő teendők megtanulása, rögzítése.

Vészhelyzetek elkerülése a megfelelő magatartási szabályok betartásával
Intézményünkben nagy hangsúlyt fektetünk a balesetvédelmi oktatásra. Az első tanítási napon történik a tanulók tájékoztatása a megfelelő magatartási szabályokról. Ezen szabályok mind a tanítási órákon, kiemelve a testnevelés órákon és a szakmai gyakorlatokon érvényesülnek.
A balesetvédelmi követelményeket beépítjük az elsajátítandó ismeretanyagba és felhasználjuk a mindennapi tevékenységek során. A szabályok betartása az egészség és a testi épség védelmét szolgálja.
Az iskola helységeit, berendezéseit csak a rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. A helyiségekben, lépcsőkön, folyósokon szaladgálni, ugrálni, csúszkálni illetve vágásra, ütésre szolgáló eszközökkel játszani nem szabad.
A szabályok megsértése súlyos balesetekhez vezethet. A legtöbb sérülés és baleset az udvaron illetve a tornateremben történhet. Előidézőjük a helytelen magatartás lehet ami miatt ezeken a helyeken még fokozottabban kell ügyelni a balesetvédelmi előírások betartására.
A tornateremben megfelelő tapadást biztosító talpú tornacipő használata kötelező. A tornaszereket kizárólag tanári felügyelet mellett használhatják a tanulók, a tornateremben felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. A szaktantermekben ugyanezek a magatartási szabályok érvényesek.
Fontos, hogy növendékeink minden körülmények között tanulják meg, hogy ne csak saját magukra, hanem a társaikra is odafigyeljenek.

Vészhelyzet esetén lévő teendők
A vészhelyzet esetén lévő teendők oktatásán a tanulók egyéni képességeik szerint vesznek részt. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek feladatai a következők:
• A segítségnyújtás igényének megerősítése.
• A tanulók bevezetése az elsősegélynyújtásba.
• A lehetséges veszélyforrások felismerése (a mindennapi és más tevékenység végzésekor fölmerülő baleseti kockázat szemléltetése pl: közlekedésbiztonság, vízbiztonság, mérgezés, általános baleset megelőzése).
• Baleset esetén a segítő, vigasztaló (empatikus lelki segítségnyújtás) magatartás kialakítása, a sérült társ megnyugtatására nevelés.
• Baleset esetén a megfelelő felnőtt segítő értesítésének megfelelő módjának begyakoroltatása (pl. riadólánc, elsősegély felszerelés készenléti helyének ismerete).
• Elsősegélynyújtó felszerelés megismerése.
• Baleset esetén a félelem oldása.
• A legalapvetőbb elsősegély ismeretek gyakorlása ( nyugalomba helyezés, megnyugtatás, alapvető higiénés tennivalók/tilalmak a sérült és a segítő biztonsága érdekében).
• A leggyakoribb sérülések okainak és következményeinek szemléltetése ( játékos baleset-szimulációs szituáció kialakítása, ellátása, értékelése).
• A mindennapi tevékenység végzésekor felmerülő baleseti kockázatelemzés fejlesztése.
• Az elsősegélynyújtó ismeretek bővítése, készségszintre emelése, megtartása.
• A lelki segítségnyújtás és a megfelelő ellátói magatartás kialakítása tanulóközösségben bekövetkezett baleseti szituációban.
• Segélyhívó számok megismerése, alkalmazásuknak módjai.
• Az alkalmazott módszereknél figyelembe vesszük az egyéni, intézményi módszereket, amelyek a tanulók egyéni képességeinek megfelelnek. Az alkalmazott módszereket az alábbiakban foglalhatjuk össze:
• Helyi lehetőségekhez mérten orvos látogatása.
• Bemutató mentőautó fogadása (pl. egészségnapon).
• Elsősegély láda látványos elhelyezése az osztályban.
• Terepasztal játékok (közlekedésbiztonsági példák, elsősegélynyújtás és mentőhívás).
• Történetmesélés (saját élmények alapján, feszültség oldása, baleseti okok értékelése).
• Elsősegélynyújtás ellátás a tanulók egyéni képességei szerint (horzsolás, törés, ájulás, zúzódás, csípések, hő ártalmak, kisebb vérzések, rándulás, epilepszia, ételallergia).
• Valós, de nem súlyos balesetek esetén a tanulók aktív bevonása az ellátásba (pl. kötést, sebtapaszt tenni a sérült területre)

A tanulóktól elvárt eredmények:
• A tanulók egyéni képességeikhez mérten megismerik az egészségügyi szervek (mentő, orvosok, rendőrök, tűzoltók) munkáját és nagyobb bizalommal fordulnak azok képviselőihez.
• Felismerik és szükség esetén ellátják az egyszerűen felismerhető sérüléseket.
• Fejlődik a tanulók empátiakészsége, humanitárius világszemlélete, valamint a konkrét segíteni akarás igénye.

Az iskola helyi tanterve

1. A választott kerettanterv megnevezése
A sajátos nevelés igényű tanulók kerettantervi rendelete a helyi tanterv elkészüléséig nem jelent meg.
Programunk alapjául az OFI honlapján www.ofi.hu elérhető kerettanterveket vettük figyelembe.
Az általános műveltséget megalapozó készségfejlesztő speciális szakiskolai évfolyam (9-10. osztály) számára elérhető kerettanterv egy hivatalos portálon sem található

1.1 Az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók főbb sajátosságai
A célokat a tanulók szükségletei és a helyi igények határozzák
• A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség mellett elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. Ennek alapja a szociális, kommunikációs és egyéb kognitív készségek hiányának specifikus módszerekkel való kompenzálása, a fejlődésben elmaradt készségek habilitációs (normalizációs célú) fejlesztése, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák kezelése, a mindennapi gyakorlati készségek és az (adaptált) tananyag speciális módszerek segítségével való tanítása.
• A fejlesztés céljai hierarchikus rendben helyezkednek el aszerint, hogy mennyire szükségesek a szociális adaptáció kialakításához. Kiemelt cél annak elérése, hogy a tanuló képessé váljon a család életébe, a társadalomba való beilleszkedésre.
• Általános emberi értékek, társadalmi elvárások, szülőföldünk kultúrája, hagyományai képességszintnek megfelelő ismertetésével a felnőttkori szociális adaptáció segítése.
• Az autizmus spektrum zavarok meghatározó jellegzetessége a társas viselkedést, a kölcsönösséget igénylő kommunikációt és a rugalmas viselkedésszervezést megalapozó kognitív készségek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az állapot hátterében az idegrendszer fejlődési zavara áll. Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekre jellemző a kölcsönösséget igénylő társas helyzetek megértésének és azokban való részvételének zavara, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmatlan, sztereotip viselkedés, a viselkedésszervezés és kivitelezés zavara és az egyenetlen képességprofil.
• Autizmus spektrum zavar minden értelmi szinten előfordul, ami azt jelenti, hogy jelen lehet átlagos (vagy átlag feletti) intelligencia mellett épp úgy, mint értelmi sérüléssel együtt járva. A fejlődési zavar átlagos, vagy átlag feletti intelligencia esetében is jelentősen befolyásolja, áthatja a gyermeki fejlődést, megváltoztatja a megismerés folyamatát és a társas viselkedés fejlődését, ezért sérülés-specifikus fejlesztésre minden érintett gyermeknek joga és szüksége van.
• Autizmusban a beszédfejlődés gyakran megkésik, súlyos esetekben nem alakul ki beszélt nyelv. A központi probléma azonban nem a nyelv hiánya, vagy megkésett fejlődése, hanem a funkcionális, kölcsönös kommunikáció sérülése. Az alapvető problémák közé tartozhat a nyelvhasználat színvonalától függetlenül, hogy hiányozhat a kommunikáció és a beszéd hasznának, hatalmának megértése, vagyis hiányozhat annak megértése, hogy mások érzéseit, gondolatait, tetteit kommunikáció útján befolyásolni lehet
• Az autizmus spektrum zavarral küzdő kisgyermek lehető legkorábbi diagnózist követő habilitációs terápiája megelőzheti egyes tünetek kialakulását, enyhítheti a fejlődés devianciáját. Ennek eredményeként a nem beszélő, vagy megkésett beszédfejlődésű gyermek (ha mentális szintje megengedi) óvodába lépéskor már rendelkezhet korlátozott mennyiségű, de célszerűen használt augmentált – vizuálisan segített – kommunikációs eszköztárral. A gyermek a szociális interakció csecsemőkori fejlődési szintjének megfelelő egyes képességeket segítséggel használhat, és a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési helyzetekben, illetve környezetében az egyéni fejlesztéshez szükséges viselkedéselemekkel képességeitől függően rendelkezhet.
• Az iskolai képzés során az egyéni bánásmód elvét alkalmazva biztosítható az autizmussal élő tanulók személyiségének harmonikus fejlődése.
• A képzés célja kialakítani a helyes közösségi magatartást, az együttműködési képességet és a szocializációs készséget a hiányosan működő képességek korrekciója, a hátrányok csökkentése érdekében, miközben folyamatos motivációval, az érdeklődés fenntartásával valósul meg a jól működő funkciók fejlesztése.
• A képzés feladata minél nagyobb mértékben előkészíteni az önálló vagy támogatott életvezetés lehetőségét, kialakítani a környezethez való kötődés igényét, a közösségi alkalmazkodást és elfogadást, törekedve az önérvényesítéssel és önálló döntési képességgel rendelkezés kialakítására, a tanuló felkészítésére a lehető legeredményesebb társadalmi integrációra.
• Az intézménytípus megalapozza a tanulói képességekhez és érdeklődéshez igazodó, készségfejlesztő speciális szakiskolai képzésben történő részvétel és a gyakorlati munkavégzés feltételeit úgy, hogy fokozott figyelmet fordít azoknak a kompetenciáknak a fejlesztésére, amelyre az autizmussal élő tanulóknak az iskolai oktatás után szükségük lehet (a készségfejlesztő speciális szakiskola évfolyamain, napközi otthonokban, családban, lakóotthonokban, védő vagy integrált munkahelyeken).
• Az autizmussal élő tanulók nevelésében kiemelt figyelmet kell fordítani az egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazásával a képességstruktúra hiányosságainak kompenzálására, az épen maradt funkciók feltárásával és azokra építéssel. A pedagógusoknak feladatuk a gyakorlatorientált, a mindennapi élet tevékenységeire felkészítő képzés megvalósítása, az életvezetési technikák megalapozása, elsajátíttatása, gyakoroltatása. A személyiség gazdagítása érdekében az önelfogadásra és mások elfogadására a toleráns magatartás kialakításával tehet szert a gyermek/tanuló.
• Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva.

További feladatok:
• A nevelés-oktatás feladata a sérülésből következő fejlődési hiányok, elmaradások kompenzálása a következő területeken:
Elemi pszichoszomatikus funkciók
Szenzomotoros készségek
Szociális készségek
Kommunikáció
Kognitív készségek
• A sérülésből adódó szükségletekhez adaptált környezet megteremtése.
• A biztonságérzet kialakítása a fejleszthetőség és az önálló tevékenykedés feltételeként.
• Egyéni fejlesztési tervek kialakítása a gyermek szükségleteinek megfelelően és a család igényeinek messzemenő figyelembevételével.
• A deviáns fejlődésmenetből következő zavaró vagy veszélyes viselkedésformák megelőzése és kezelése.
• A gyermek alkalmazkodását segítő viselkedésformák kialakítása a családi, iskolai és iskolán kívüli környezetben.
• Az elsajátított ismeretek, készségek bővítése, szinten tartása, általánosítása.
• A felnőttkori adaptáció részeként munkára való előkészítés.

1.2. A kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

1.2.1. Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a középsúlyos értelmi fogyatékos és autista tanulókat nevelő általános iskolák számára

A nevelés-oktatás-fejlesztés területei

Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Anyanyelv és kommunikáció

Kommunikáció

4

4

4

4

4

4

5

5

Olvasás-írás

2

2

3

3

4

4

2

2

Társadalmi környezet

Számolás-mérés

2

2

2

2

3

3

3

3

Játékra nevelés

2

2

2

2

       

Társadalmi ismeretek

       

1

1

2

2

Életvitel és gyakorlat

Önkiszolgálás

5

5

           

Életvitel és gyakorlat

   

5

6

6

6

7

7

Természeti környezet

Környezetismeret

       

1

1

2

2

Művészetek

Ének-zene

2

2

2

2

2

2

2

2

Ábrázolás-alakítás

3

3

2

2

2

2

2

2

Informatika

Információs eszközök használata

           

1

1

Testi nevelés

Mozgásnevelés

5

5

5

5

5

5

   

Testnevelés

           

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

3

3

3

4

4

4

4

4

Összesen

25

25

25

26

28

28

31

31

A választott kerettanterv óraszáma feletti kötelező tanórai foglalkozások óraszámait (10% ; 3, ill. 4 óra) a Nevelőtestület döntése alapján minden osztályfokon az Életvitel és gyakorlat (Önkiszolgálás, Életvitel és gyakorlat) tantárgynál használjuk fel tekintettel arra, hogy az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a szociális adaptáció kialakítására. Kiemelt célunk annak elérése, hogy a tanuló képessé váljon a család életébe, a társadalomba való beilleszkedésre.

A kognitív képességek fejletlensége, a rugalmatlan viselkedésszervezés alakulása miatt a választott kerettanterv óraszáma feletti kötelező tanórai foglalkozásokat gyakorlásra, rögzítésre, ismétlésre használjuk fel.

1.2.2. Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az enyhén értelmi fogyatékos és autista tanulókat nevelő általános iskolák alsó tagozata (1-4. évfolyam) számára

Tantárgyak

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

7

7

6

7

Matematika

4

4

3

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

2

2

2

2

Ének-zene

2

1

2

2

Vizuális kultúra

1

2

2

2

Informatika

-

-

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

3

3

3

3

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

2

2

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

A választott kerettanterv óraszáma feletti kötelező tanórai foglalkozások óraszámait (10% ; 2 óra) a Nevelőtestület döntése alapján minden osztályfokon az Életvitel és gyakorlat (Technika, életvitel és gyakorlat) tantárgynál használjuk fel tekintettel arra, hogy az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a szociális adaptáció kialakítására. Kiemelt célunk annak elérése, hogy a tanuló képessé váljon a család életébe, a társadalomba való beilleszkedésre.
A kognitív képességek fejletlensége, a rugalmatlan viselkedésszervezés alakulása miatt a választott kerettanterv óraszáma feletti kötelező tanórai foglalkozásokat gyakorlásra, rögzítésre, ismétlésre használjuk fel.

1.2.3. Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az enyhén értelmi fogyatékos és autista tanulókat nevelő általános iskolák felső tagozata (5-8. évfolyam) számára

Tantárgyak

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Idegen nyelv

-

-

2

2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Hon- és népismeret

1

-

-

-

Természetismeret

2

2

4

4

Földrajz

-

1

1

2

Ének-zene

2

2

1

1

Vizuális kultúra

2

2

1

1

Informatika

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

3

3

4

3

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

2

2

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

A választott kerettanterv óraszáma feletti kötelező tanórai foglalkozások óraszámait (10% ; 2 óra) a Nevelőtestület döntése alapján minden osztályfokon az Életvitel és gyakorlat (Technika, életvitel és gyakorlat) tantárgynál használjuk fel tekintettel arra, hogy az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a szociális adaptáció kialakítására. Kiemelt célunk annak elérése, hogy a tanuló képessé váljon a család életébe, a társadalomba való beilleszkedésre.
A kognitív képességek fejletlensége, a rugalmatlan viselkedésszervezés alakulása miatt a választott kerettanterv óraszáma feletti kötelező tanórai foglalkozásokat gyakorlásra, rögzítésre, ismétlésre használjuk fel.

1.3. Általános műveltséget megalapozó készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára 9-10. évfolyam
A középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló az általános iskola 8 évfolyamának elvégzése után léphet az előkészítő készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés 9. évfolyamába.
Az 9. és 10. évfolyamon az általános ismeretet megalapozó nevelés-oktatás, továbbá szakmaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása folyik.
A szakmai előkészítő ismeretek oktatásánál lényeges szempont, hogy a tanuló megkedvelje a képességeihez mért, választott szakmát, fizikálisan erősödjön, állóképessége, koncentrálóképessége növekedjen.
Különösen hangsúlyos fejlesztési terület a testi nevelés, a testedzés, a kézügyesség fejlesztése. Ennek érdekében a testnevelés óraszámának emelésével és tanórán kívüli elfoglaltságokkal megvalósítjuk a mindennapos testedzést. A készségtárgyak témaköreiben azokra a területekre fektetünk súlyt, ahol a manuális készségfejlesztés a cél.
A szakmai előkészítő ismeretek tanításával a gyermek lehetőséget kap arra, hogy betekintsen a szakmák rendszerébe és kedvet kapjon a későbbi szakmai tevékenységek elsajátításához.

1.4.Készségfejlesztő szakiskolai képzés
Az intézmény szakmai képzése gyakorlati szakmai programokat tartalmaz, alkalmazkodik a középsúlyos értelmi fogyatékos fiatalok testi és lelki sajátosságaihoz. A képzés során a fejlesztést úgy valósítjuk meg, hogy biztosítva legyen a tevékenységek változatos, egymásra épülő folyamata, lehetőséget biztosítson a megfelelő gyakorlásra, figyelembe vegye az egyéni
haladási képesség ütemét és legyen lehetőség a sikerélmény elérésére, amely a további tevékenységek és gyakorlás alapvető motivációját biztosítja.

1.4.1. A képzés célja
A készségfejlesztő speciális szakképzés olyan életvezetési ismeretek kialakítását tűzi ki célul, amely a mindennapi élet gyakorlati ismereteinek felhasználásával képessé teszi a tanulókat kiscsoportos lakóotthonokban, családban, napközbeni foglalkoztatással illetve védőmunkahelyi vagy integrált munkahelyi munkával, viszonylag önálló életet élni.
Megismerteti a tanulókat minden olyan munkaformával, tevékenységgel, amelyek a felnőtt fogyatékosokat foglalkoztató intézményekben előfordulnak.
Széles kínálatot nyújtunk, hiszen a tanulók iskola utáni elhelyezése szinte minden esetben egyéni lehetőségek figyelembe vételével történik. Meg kell találni hogy, a tanuló mely tevékenységformában tud a legjobban teljesíteni.
A képzés célja, hogy a tanulók legyenek alkalmasak szűkebb környezetükben - egyéni szükségletük szerinti differenciált támogatással - az életkezdéshez szükséges személyiségjegyek, ismeretek és gyakorlat megszerzésére és a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítására.
Célunk, hogy a képzés szolgálja a tanulók személyiségének formálását, munkaszocializációs képességeik kialakítását, valamint alkalmassá válásukat a lakókörnyezetük életébe való integrálódásra.

1.4.2. A szakiskolai képzés általános feladatai:
Elsődleges célunk azon kompetenciák kialakítása, amelyek alapvetően befolyásolják a felnőtt élet minőségét, biztosítják a minél teljesebb önállóságot az életvitel során.
Kiemelt figyelmet fordítunk a tanulók kommunikációs szintjének fejlesztésére az elemi szimbólumok, jelzések felfogásában, a munkautasítások megértésében, a társalgásban.
Fejlesztjük a szociális kapcsolatalakítást, a kulturált magatartási szokásokat, az önellenőrzés képességét, a társakkal, műhelyvezetőkkel, családtagokkal és idegenekkel való kapcsolatokban a helyes magatartást.
Gazdagítjuk élményeiket a szűkebb emberi környezet történéseiben, a munkaörömök befogadásában, a természet élvezetében, támogatjuk azon képességeiket, készségeiket, kompetenciáikat, amelyek hozzásegítik őket élményeik szóban és képekben történő kifejezéséhez.
Fejlesztjük akaratukat az előre átgondolt cselekvésekben, a magatartás és a cselekvés önkritikus végrehajtásában.
Erősítjük testi fejlődésüket, higiénés kultúrájukat, hogy igényükké váljon az egészséges életmód és a környezet tudatos magatartás.
Megismertetjük a tanulókkal a munkafolyamatokat, a munkahelyet, a baleset megelőzésének legfontosabb módjait, szokásait, a rend, a tisztaság szokásainak kialakítására törekszünk.
Alapvető ismereteket nyújtunk a munkával és a társadalmi együttéléssel kapcsolatos jogokról és kötelességekről, elősegítjük azok megértését és betartását.
Nagy hangsúlyt fektetünk a monotónia tűrés alakítására, hiszen a neveltjeink által végezhető munkák általában egyhangúak.

1.4.3. A szakmai programok kiválasztásának alapelvei:
• Közel álljon a fiatalok érdeklődéséhez, motiválhatóságához.
• Adjon lehetőséget sikerélményük, kreativitásuk kibontakozásához.
• Biztosítsa az egyszerű betanulást igénylő munkafolyamat elsajátításának képességét.
• Készítsen fel az önálló életkezdésre az egyéni lehetőségek figyelembe vételével.
• A készségfejlesztő speciális szakképzésre jelentkező tanulóknál figyelembe vesszük az egyéni, aktuális állapotukat, és az adott munkatevékenységre való alkalmasságot.
• Intézményünk tanulóit a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálja, és javasolja szakiskolai felvételre.

1.4.4. A készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés szakmakínálata:
1.4.4.1. Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport:
Szőnyegszövés ( Szövöttáru-készítő) (2 évfolyam)
A képzés két évfolyama alatt lehetőség nyílik a fiatalok tanulási tempójához igazodó oktatási formák megvalósítására. Kis lépésenként sajátítják el a szakmában és a gyakorlati életben használható fogásokat.
A szakmai oktatás során az elméleti ismeretek tanításának mélysége minden esetben igazodik a tanulók egyéni befogadóképességéhez. A gyakorlati oktatási foglalkozásokon minden esetben törekszünk a kiscsoportos formához, hiszen az egyéni bánásmód és a differenciált felkészítés elvét így tudjuk a legjobban megvalósítani.
A szakiskolai képzés folyamán nagy hangsúlyt fektetünk a munkaképesség kialakítására és megőrzésére.

1.4.4.2.Élelmiszeripar szakmacsoport:
Háztartástan-életvitel, Mézeskalács-készítő (Mézeskalács-sütő) (2 évfolyam)
A háztartástan-életvitel modul megalapozza és segíti a betekintést a mézeskalács-sütő szakma gyakorlati alapjaiba.
A mézeskalács-készítés olyan munkatevékenység, amely egyszerű, jól elsajátítható technikával nagy sikerélményhez juttatja tanulóinkat.

1.4.5. A készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés kimenete:
Tanulóink OKJ-s szakmai vizsgát nem tesznek, az összefüggő szakmai gyakorlatot a 2. szakképzési évfolyam utolsó napjától a tanév utolsó napjáig terjedően szervezzük, a diákok sajátosságaihoz igazodó rendszerben.

1.4.5.1. A szakmai gyakorlat folyamatának és eredményeinek dokumentálása:
A szakmai gyakorlatok alatt elsajátított kompetenciákat a tanuló Egyéni iratanyagában rögzítjük.
Az elkészített munkadarabokat iskolánk aulájában kiállítjuk, így lehetőséget biztosítunk azok összehasonlítására, esztétikai értékük élvezetére.
1.4.5.2. A képzés befejezésekor nyújtott teljesítmény értékelése és dokumentálása:
Értékelés szempontjai:
• a feladatmegértés pontossága
• a kivitelezés színvonala
• az anyagválasztás helyessége
• a higiénés és munkavédelmi szabályok betartása
A tanuló minden évfolyam végén bizonyítványt kap. A képzés az elkészített munkadarabok, a szakmai vizsga és a gyakorlatok során a tevékenységek elsajátításának mértéke alapján a programban előírt követelmények teljesítéséről tanúsítványt kapnak a tanulók.
A tanúsítványnak tartalmaznia kell a tanuló munkaszocializációs szintjét és az egyes modulok elsajátításában való jártasságát.

1.5. Speciális szakiskolai képzés
Intézményünkben a 2012/2013-es tanévtől kifutó rendszerben folyik az enyhe értelmi fogyatékos tanulók szakképzése.
Az utolsó szakképzési évfolyam a 2014/2015-ös tanévben végez. Számukra OKJ szerinti szakmai vizsgát szervezünk.
A speciális szakiskolai oktatás felkészíti a tanulókat az egész életen át tartó tanulásra, a munkaerőpiacon való eredményes részvételre, a sikeres munkaerő-piaci és társadalmi integrációra.
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók közismereti oktatásának a speciális szakiskolai képzésben kiemelt célja támogatni a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítását és a sikeres szakmai vizsgára való felkészülést, gyakorlási-kipróbálási lehetőséget adni a társadalmi beilleszkedés, az önálló életvezetési technikák, a társadalmi cselekvőképesség, a személyiségstruktúra megszilárdítására.
A szakiskolai képzés gyakorlási-kipróbálási lehetőséget teremt a társadalmi normáknak megfelelő életmód, életvitel szervezéséhez, vezetéséhez. Támogatja a személyiség komplex, harmonikus fejlődését, az önismeret, az önbizalom és a megfelelő önértékelés megerősödését, segíti a kognitív funkciók, az érzékelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás további fejlődését, teret enged a helyes és kívánatos társas kapcsolatok, viselkedési normák, szociális interakciók gyakorlásának.

1.6. Nem kötelező tanórai foglalkozások
1.6.1. A Sajátos nevelési igényű tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásának felhasználása
(A 2011. évi CXC. törvény 6. melléklet E oszlop)

Tanulóink sajátos nevelési igénye a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú eljárások alkalmazását teszi szükségessé.
Intézményünk teljes nevelési-oktatási-fejlesztési folyamatát a hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg.
Ez irányú tevékenységünk nyitott tanítási-tanulási folyamatban, a tanulók igényeitől függő eljárások, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazásával, rugalmas időkeretben valósul meg.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység céljai és feladatai:
• a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása
• a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében
• a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása
• a szükséges speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása
• az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése

Módszerei:
• a sérült funkciók helyreállítását segítő programok
- emlékezet, figyelem, kommunikáció fejlesztése,
- zeneterápia,
- drámapedagógia,
- állatasszisztált kutyás terápia,
- komplex gyógypedagógiai fejlesztés,
• a tanulás kritikus pontjaihoz kapcsolódó részprogramok
- vizuomotoros koordináció fejlesztése,
- augmentatív és alternatív kommunikáció,
• szocializációs programok
• életvezetési terápiák, programok

A habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozásokon a tanulók a tanév eleji állapotfelmérés alapján szükségleteik szerint vesznek részt.
A kitűzött fejlesztési célokat, egyéni fejlesztési terv alapján haladva érjük el.
A habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében végzett tevékenységek nem képezikaz ellenőrzés, értékelés tárgyát.

1.6.2. Az engedélyezett heti foglalkozási időkeret felhasználása
(A 2011. évi CXC. törvény 6. melléklet CA oszlop)
A 6. számú mellékletben megjelenített egyéb óraszámok felhasználását az alábbiak szerint tervezzük:
• 50 % - házi feladat elkészítése
• 10 % - a gyakorlatorientált tanórák csoportbontására – pl. testi nevelés, ábrázolás-alakítás,
• 30 % - egyéb foglalkozások szervezése:
- egyéni képességfejlesztés
a hiányzások utáni lemaradások csökkentése
- tehetséggondozás
az egyes területeken nyújtott kiemelkedő képesség, készség
további fejlesztése, a fejlődési egyenetlenségek kompenzálása.
A 7. 8. és a 9. 10. évfolyamon az egyéb foglalkozások szervezésénél a továbbtanulás igényeit, szempontjait, a szükséges kompetenciák fejlesztését tartjuk szem előtt.
- érdeklődési kör szerint szerveződő szakkörök

A foglalkozások szervezésének alapelve: a tanulók számára igény és szükséglet szerint, egyéni fejlesztési terven alapuló, felzárkóztató, tehetséget és képességet kibontakoztató foglalkozásokat szervezünk. A fejlesztés a csoportban dolgozó pedagógusok javaslata alapján valósul meg és az éves tanmeneten alapul.
A heti órakeret elosztása szükségletek szerint folyamatos felülvizsgálattal történik. Az elmaradás területén gyakorlattal rendelkező szakember (pl. szomatopedagógus, pszichopedagógus, logopédus, gyógytornász, tiflopedagógus, szurdopedagógus, konduktor) segít a felzárkózásban. A foglalkozások az adott csoport évfolyamára meghatározott heti órakeretre alapozottak.
A szakköri foglalkozásokon egyéni érdeklődés, ill. tehetség alapján vesznek részt a tanulók.
A szakkörök tevékenysége szakköri program alapján folyik, a foglalkozások csoportjai minden tanév szeptemberében alakulnak.

Az intézményben szervezett szakkörök, foglalkozások, tevékenységek, programok.
• Informatikai eszközök használata
• Idegen nyelv
• Művészeti nevelés
• Dráma szakkör
• Iskolai zenekar- Ezer Szál zenekar
• énekkar
• Kézműves szakkör, népi kismesterségek
• Művészetterápiás foglalkozások
• Sport programok
• Tematikus napok
• Kapcsolda
• Kirándulás
• Erdei iskola
• Ünnepségekhez kapcsolódó programok
• Színházlátogatás
• Film vetítések
• Nyári tábor
• Hittan

A tanév eleji meghirdetés után a tanulók érdeklődés alapján a szülők jelentkeznek a foglalkozásokra. A csoportok összeállítása a pedagógiai programban megfogalmazott szakmai szempontok figyelembe vételével történik.

2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
Intézményünk tanulói ingyenes tankönyvellátásra jogosultak.

A nevelő-oktató-fejlesztő tevékenységünk során felhasznált tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának szempontjai:
• A pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, segédanyag stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a Művelődési és Közoktatási Miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított.
• A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását előzetesen írásban beszerezzük.
• A tankönyvek, taneszközök, tanulmányi segédletek kiválasztáskor figyelembe vesszük az iskola céljait, feladatait, a tanulók képességeit, a tankönyvek használhatóságát.
• Fontos szempont hogy a tanévben használt tankönyvek igazodjanak a fiatalok sérülésspecifikusságához, kép és szövegviláguk könnyen érthető és áttekinthető, feldolgozható legyen. A bennük foglalt tartalmak valós tényeket, követendő értékeket közvetítsenek.
• A tankönyvek tartalma, feladatai szorosan illeszkedjenek a tantervhez, a helyi pedagógiai programhoz, tartalmazzák az elsajátítandó anyagot, nyelvileg helyesen fogalmazottak legyenek, a gyermek korának, értelmi képességének megfelelő stílusban íródjanak, gyógypedagógiai szempontok érvényesüljenek bennük, küllemük esztétikus, lehetőség szerint tartós legyen.
• A tanórán használt eszközöket a pedagógusok választják meg a tanórák céljainak elérése érdekében.
• Nevelőtestületünk figyelemmel kíséri más típusú iskolák eszközeit, tankönyveit. Céljaink hatékonyabb elérése érdekében felhasználjuk a nálunk is alkalmazható, munkánkat színesebbé, gazdagabbá tevő eszközöket. Ezeket elsősorban az differenciált fejlesztésekhez alkalmazzuk.
• Az egyéni fejlesztési tervekben meghatározott, egyénre szabott célok, feladatok megvalósítása érdekében, elsősorban a gyengébb képességű tanulók igényeihez alkalmazkodó, a legkedvezőbb tanulási, fejlődési tempót biztosító taneszközök választása, alkalmazására törekszünk.
• A valamilyen területen tehetséget mutató tanulók tehetségének kibontakoztatásához szükséges taneszközöket lehetőség szerint biztosítjuk (ének-zene, sport, ábrázoló tevékenység, báb, kommunikációs képességfejlesztés, stb.)
• A társuló, vagy párhuzamos fogyatékosságoknak megfelelően választunk, készítünk taneszközt az azt igénylő tanulóink esetében pl. gyengénlátó tanuló taneszközei, autizmussal élő tanulóink speciális taneszközei.
A verbális kommunikációjukban súlyosabban akadályozott tanulók számára az alternatív és augmentatív kommunikációt lehetővé tevő eszközöket biztosítunk.
A gyógytorna és a logopédiai ellátás további speciális eszközöket igényel, melyeket szükség szerint biztosítunk.
A különböző szenzoros, integrációs, mozgásos terápiák speciális eszközigényűek. Ezeket a fogyatékosságokból eredő hátrányok csökkentéséhez alkalmaznunk kell.
• A tananyag jobb megértésének érdekében használunk még audiovizuális információhordozókat: hang-, videokazettát, diát, cd-t, DVD lemezt, egyéb tanulmányi segédleteket.
• A feladatlapok, munkafüzetek is segítik a megértést, gyakorlást, a differenciálást.
• A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál (pld. testnevelés természetismeret, földrajz, egészség és életvitel), valamint a speciális szakiskolai képzéseknél (szövött tárgy-készítő, lakástextil-készítő, háztartási ismeretek, adatrögzítő) egyéb eszközökre, a szakképzésben használatos eszközökre, anyagokra is szükség van (pld. szövőkeretek, fonalak, vetélők, festékpatronok, tankonyhai felszerelések, eszközök, gépek, élelmiszeri alapanyagok).
• A tankönyveket úgy választjuk ki, hogy a tankönyvcsomag együttes összege ne haladja meg a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret összeget, valamint a könyvtári tankönyvkészletet.
• A térítésmentes tankönyvellátásra jogosult tanulók szüleitől az iskola semmilyen címen nem kérhet pénzt a tankönyvekért.

3. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai
3.1. Egységesség és differenciálás
• Az életkori csoportokban történő fejlesztés megtartása mellett a tanulók egyéni haladási üteméhez igazodó, az önmagához mért fejlődést értékelő, sikerélményt biztosító, a reális életlehetőségeket folyamatosan szem előtt tartó nevelést, oktatást , fejlesztést tartjuk megvalósíthatónak.
• Az osztályfőnökök és a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs fejlesztést végzők az előírt tananyag szerinti haladásban akadályozott tanulókra egyéni fejlesztési tervet készítenek a fejlesztendő területek, feladatok, eszközök megjelenítésével. A terveket három havonta felülvizsgálják.
• A tananyag kiválasztásában és elrendezésében figyelembe vesszük, hogy a foglalkozások célja lépésről lépésre a károsodásokból eredő lemaradások csökkentése a meglévő képességekre építve, tanórai keretek között, figyelembe véve a harmonikus személyiségfejlődés igényeit.
• Fontos a folyamatos ismétlés, gyakorlás, nagy szerepe van a tevékenységek életközegben való alkalmazásának, a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzésnek.
• A nevelési és oktatási módszereket mindig a tanulók életkorának és személyiségjegyeinek megfelelően választjuk meg.
• Tanórai keretben a figyelemfelkeltés, a cselekedtetés, az ismeretek közvetítése és megerősítése differenciált formában, képesség szerinti csoportok kialakításával, esetenként egyéni bánásmóddal történik.
• Lehetőséget teremtünk a feladatok elvégzésében az egyéni igényekhez igazodó segítségnyújtásra, a szemléltető eszközök és tanulói segédletek szükséglet szerinti megválasztására.
• Ebben a munkában a legfontosabb segítők a gyógypedagógiai asszisztensek és a gyermekfelügyelők.
• A tanulás szervezésénél döntő az állandó ösztönzés megvalósítása, a cselekedtetés, a különböző tantárgyaknál megjelenő tananyagok kapcsolódási pontjainak különböző szempontú megközelítése, megerősítése.
• Az iskola tanulásszervezése a napközi otthoni foglalkozásokkal együtt egész napos.
• A tanulók házi feladatot a pedagógiai programban megfogalmazott elvek szerint kapnak olyan módon, hogy a délutáni tanulási tevékenység ne jelentsen számukra aránytalan terhet.
• Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások célja a károsodásból eredő nagyfokú lemaradások csökkentése, a meglévő képességelőnyökre építve az eredményes személyiségfejlesztés megvalósítása, tanórai keretek között, egyéni és kiscsoportos formában.
• A differenciált tanulásszervezési formák mellett lehetőség szerint használjuk a kooperatív tanulási technikákat.
• A pedagógiai diagnózist hosszabb idejű pedagógiai megfigyelésre, és a Pedagógiai Analízis és Curriculum (PAC-1) felmérésre
3.2.Fejlesztési területek – nevelési célok
• Erkölcsi nevelés:A szociális kapcsolatok kialakításának és fenntartásának képességeit igyekszünk kialakítani tanulóinkban. Fontos, hogy ismerjék és elfogadják az alapvető emberi értékeket, a személyiségükben rejlő pozitív tulajdonságokat meg tudják jeleníteni környezetük számára. A különböző élethelyzetekben képessé váljanak az adekvát viselkedésre. Törekszünk arra, hogy társaikat elfogadják, környezetüket megismerjék, a szabályokat igyekezzenek betartani, interperszonális kapcsolataiban megértőek, türelmesek legyenek.
• Nemzeti öntudat és hazafias nevelés: Támogatjuk, hogy a tanulók érdeklődjenek a környezetük és lakóhelyük szokásai iránt. Ismerjék a legfontosabb nemzeti ünnepekhez köthető hagyományokat, képességeikhez mérten kapcsolódjanak be a megemlékezésekbe. Fokozatosan ismerjék meg a szülőföld, haza legfontosabb értékeit, szimbólumait.
• Állampolgárságra, demokráciára nevelés: Célunk, hogy a tanulók fokozatosan képessé váljanak a környezettel való együttműködésre. Elemi szinten, képességeik, készségeik, kompetenciáik függvényében ismerjék meg alapvető emberi jogaikat, kötelezettségeiket. Alakuljon ki igényük az önállóságra, az önérvényesítésre és a támogatott döntéshozatal lehetőségeinek kihasználására.
• Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése: Támogatjuk, hogy a tanulók több szempontból megtapasztalják saját személyüket és bekapcsolódjanak a társas foglalkozásokba. Célunk, hogy megtanuljanak a helyzeteknek megfelelően kapcsolatot teremteni, cselekedeteiket kontrollálni. Képesesek legyenek a kapcsolatokban a közeledés és a távolságtartás egyensúlyának megválasztására. Konfliktusaikat önállóan, vagy segítséget kérve próbálják meg megoldani. Lehetőségeik közül képesek legyenek választani, képessé váljanak korlátaik felismerésére. A nemi szerepekkel kapcsolatos alapvető társadalmi elvárásokat ismerjék.
• Családi életre nevelés: A tanulók lehetőség szerint minél nagyobb önállósággal működjenek közre önmaguk ellátásában, a családi munkamegosztásban.
• Testi és lelki egészségre nevelés:Célunk, hogy a tanulók megismerjék a helyes táplálkozás és a személyes higiéné alapjait, minél önállóbban képesek legyenek önmagukról gondoskodni, testüket ápolni. Igényeljék a rendszeres testmozgást, együttműködjenek testi épségük és egészségük megőrzésében. Lehetőségeikhez mérten ismerjék fel és kerüljék el a káros szokásokat és veszélyes helyzeteket. Testi és lelki érzéseiket környezetük tudomására tudják hozni.
• Fenntarthatóság, környezettudatosság: Célunk,hogy a tanulók igényeljék a kulturált környezetet, vigyázzanak lakóhelyükre, életterük tisztaságára, óvják épségét. Felismerjék a szennyező anyagokat, kerüljék a káros környezeti hatásokat. Váljon igényükké a takarékosság a különböző anyagokkal, energiával. Megtanulják szükségleteikhez mérten beosztani a javakat.
• Pályaorientáció: A tanulókat ösztönözzük a munkatevékenységek végzésére, felkészítjük az egyéni lehetőségeik szerinti felnőttlét alapvető tevékenységeire, a lehetőségeinek felismerésére, belátására a segítség elfogadására.
• Gazdasági és pénzügyi nevelés: A tanulókat megismertetjük lehetőségeikhez mérten a pénz, az ár és az érték, a takarékosság, a pazarlás és a felesleges fogalmával.
• Médiatudatosságra nevelés: Célunk, hogy tanulókban tudatosuljon a virtuális valóság és az élet közötti különbség. Ismerjék meg az elektronikus eszközök helyes információszerző és szabadidő-eltöltési lehetőségeit, ügyeljenek a mértékletességre.
• Tanulás tanítása: Célunk hogy a tanulók az elsajátított kompetenciák felhasználásával igényeljék az ismeretszerzést, az új információk, tevékenységek elsajátítását.
3.2. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés
• Anyanyelvi kommunikáció:A tanulók képességeikhez mérten kapcsolódjanak be a kommunikációs helyzetekbe, igényeljék gondolataik, kéréseik, kérdéseik, érzéseik átadását. Sajátítsák el az anyanyelvi verbális, vagy annak súlyos akadályozottsága esetén az AAK alapelemeit, használatát. ismerjék meg a beszéd és az AAK kapcsolatteremtő, közlő, informáló funkcióját. Lehetőség szerint váljanak képessé önállóan kapcsolatot teremteni és adekvát kommunikációban részt venni. Praktikus helyzetekben, a szükséges mennyiségű segítség mellett, tudják alkalmazni a különböző mértékben elsajátított kultúrtechnikai ismereteket.
• Matematikai kompetencia: Célunk hogy a tanulók elemi szinten felismerjenek ok-okozati összefüggéseket, segítséggel, tevékenységgel kísérve számláljanak, mennyiségeket hasonlítsanak össze. A mindennapi életben használt egyszerű mértékegységeket ismerjék. Ismerjék fel a pénz értékének és az árak összefüggésének alapjait. Egyéni igényekhez igazodó segítséggel tájékozódjanak térben és időben.
• Természettudományos és technikai kompetencia: A tanulók elemi szinten és segítséggel tájékozódjanak alapvető természeti jelenségekben és folyamatokban. Elemi szinten ismerjék meg testük működését. Ügyeljenek a környezet védelmére, képesek legyenek a természet szépségeinek felismerésére. Minél önállóbban, adekvátan alkalmazzák környezetük berendezéseit és eszközeit.
• Digitális kompetencia: A tanulók képességeikhez mérten ismerjék meg az információs eszközök használatának lehetőségeit a kapcsolatteremtés, a megismerés és a szabadidő hasznos eltöltése érdekében.
• Szociális és állampolgári kompetencia: Célunk, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el a környezetükkel való együttműködést, lehetőségeikhez képest segítséget nyújtsanak rászoruló embertársainak, családjaiknak. Ismerjék meg a különböző népek és csoportok szokásait, kultúráját. Ismerjék elemi szinten állampolgári jogaikat és kötelezettségeiket.
• Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: Célunk, hogy a tanulók képessé váljanak elemi szinten a különböző művészeti élmények (zene, tánc, dramatikus előadás, irodalmi művek, képzőművészeti alkotások, film és fotó) befogadására. Különböző művészeti tevékenységekbe bevonhatóvá váljanak, kifejezhessék egyéni ízlésüket, igényüket.
• Hatékony, önálló tanulás: Célunk, hogy a tanulók egyénileg eltérő tanulási lehetőségeikkel a képességeiknek megfelelő mértékű támogatással új információkat tudjanak megszerezni. Érdeklődéssel és kíváncsisággal forduljanak a világ felé, motiváltak legyenek a megismerésre. Elfogadják a változás és a változtatás szükségességét.

4. A mindennapos testnevelés, testedzés megvalósításának elvei
A mindennapos mozgás, testnevelés jótékonyan hat a fizikai és mentális fejlődésre. Iskolánkban a mindennapos testnevelés keretien belül a tanulók hetente órarendbe illesztve három testnevelés órán vesznek részt.
Két órában szakköri foglalkozás és táncóra keretében tartunk számukra testedzést.
A tanulók eltérő fizikai képességgel, fejlettséggel kerülnek iskolánkba. A fejlesztésnél figyelembe kell vennünk idegrendszeri éretlenségből fakadó mozgáskoordinációs zavaraikat, testi fejlődési rendellenességeiket. Elmaradásaik vannak a nagymozgások, a finommozgások, a rugalmasság, az egyensúlyérzékelés, valamint a téri és időbeli tájékozódás területén.
Fejlődésük is lassúbb ütemű, kis lépésekkel tudnak haladni. Minden esetben a rendszeres, hosszú távú fejlesztés az eredményes számukra.
Kiemelt feladataink:
• elemi mozgások gyakorlása,
• rugalmasság,egyensúly fejlesztése
• testtudat, testséma, lateralitás megerősítése,
• szerialitás fejlesztése egyszerű elemkapcsolatokkal.
Célunk:
• mozgáskoordináció kialakítása, fejlesztése,
• sokoldalú mozgásos tapasztalatszerzés,
• tanulók önbizalmának, önismeretének fejlesztése,
• sportok iránti érdeklődés felkeltése,
• testi deformitás, tartási hibák megelőzése, korrigálása tartásjavító gyakorlatokkal,
• sportjátékok egyszerűsített szabályainak megtanulása.

Az értékelés: egyéni szintek, önmagukhoz mért fejlődésük alapján valósul meg.

A mozgásnevelés érdekében felhasználunk minden olya eszközt (speciális mozgásfejlesztő, technikai eszközt), amely az adott tanulónál a cél elérésének érdekében a legmegfelelőbb:
• Ayres eszközök,
• Nintendo WII konzol.
Iskolánkban 3 éve használjuk az utóbbi mozgásfejlesztő eszközt, ami kiváló motiváló erő a tanulók számára. A mozgásfejlesztés a gép segítségével, játékos formában történik. Észrevétlenül fejleszti a mozgáskoordinációt azáltal, hogy a Nintendó WII konzol segítségével az adott sportágra jellemző mozdulatot, mozdulatsort végzi a tanuló.
Az eszköz fejleszti a kondíciót, állóképességet, figyelmet, koncentrációt. A mozgásszervi problémával küzdők fejlesztésében is alkalmazzuk.
A feladatok végzéséhez a feltételek adottak. (tornaterem, kondicionáló terem, kézilabdapálya, játszótéri eszközök)
A környezet adta sajátosságok lehetőséget biztosítanak terepjárásra, futásra,téli sportokra.
A tanulók egy részének egészségi állapota, tartási rendellenességei indokolhatja, hogy az iskola orvos gyógytestnevelési foglalkozásra utalja őket vagy könnyített testnevelés során a tanuló a testnevelés órákon bizonyos mozgásokat, gyakorlatokat nem hajt végre.
Órarendbe illesztve hetente 2-3 gyógytestnevelési órát tudunk biztosítani az arra rászorulóknak szakképzett gyógytestnevelő segítségével.
Látássérült gyerekeinkkel speciális látásnevelő faladatokat végzünk a normál testnevelési anyag mellett.
Mozgáskorlátozott gyerekeinknek speciális gyógytornát biztosítunk és a WII konzol segítségével rehabilitációs foglalkozást tartunk számukra.
Sószobánkban pedig légúti allergiás, asztmatikus betegségekben szenvedő tanulóink gyógyulhatnak.

5. A választható tantárgyak, foglalkozások, ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai
Intézménytípusunkban ilyen jellegű tantárgyak, foglalkozások nincsenek.

6. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei

6.1. Értékelés az általános iskolában
Iskolatípusunkban tipikus nehézséget jelent a tanítási-tanulási folyamat eredményességének megragadása. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének klasszikus formái nem alkalmazhatók.

Az eredmények nem az ismeretek látványos gyarapodásában, sokkal inkább a személyiség rendezettebbé válásában, jobb kapcsolatteremtési lehetőségben, fejlettebb szocializáltságban, gazdagabb érzelmi intelligenciában mutatkoznak meg. Ezért nem elsősorban az ismereteket, azok meglétét vagy hiányát ellenőrizzük, értékeljük, hanem a készségek, képességek, kompetenciák változását, fejlődését.
A tanulók fejlődési tendenciáinak nyomon követésére alkalmazott eljárások:
• a folyamatos megfigyelés, nyomon követés,
• a szociális és személyiségfejlődés mérése a PAC (Pedagógiai Analízis és Curriculum) a tanuló fejlettségéhez és életkorához igazodó változatát használjuk:
o PAC-1 - 6-16 éves és idősebb középsúlyosan értelmi fogyatékos személyeknél
o PAC-2 Felnőtt korú középsúlyos, enyhe és határeset szintű értelmi fogyatékos személyeknél
• egyéni képességekhez igazodó kompetencialisták, a fejlesztés kezdetekor megcélzott elvárt teljesítmények, esetleg feladatlapok,
• témaköröket lezáró kompetencialisták, feladatlapok,
• szituációs gyakorlatok,
• tevékenységtesztek,
• tantárgyi mérőlapok,
• versenyek, vetélkedők.
A diagnosztikus értékelés
• Az újonnan bekerült tanulóink számára két hónapos pedagógiai megfigyelés és a PAC valamelyik változatának felmérésével, dokumentációjával, elemzésével zajlik.
• A régebben az intézményben tanuló diákjaink számára minden tanév május első heteiben vesszük fel a PAC valamelyik változatát. A PAC-1 sztandard értékelését az osztályfőnökök szeptember első hetében megkapják, ez az általuk írt egyéni fejlesztési tervek alapja.
A fejlesztő értékelés
Az értékelés elvei:
• tanulóink minden megnyilvánulását, teljesítményét értékeljük, ha az értékelés az adott esetben valamilyen funkcióval bír (gyakoriság elve),
• az értékelés alapja a gyermek önmagához mért fejlődése, teljesítménye (differenciáltság elve),
• az ellenőrzés és az értékelés időbeli egysége – a megerősítés közvetlen kapcsolata a teljesítménnyel,
• nemcsak az ismeretek szintjét, hanem a személyiség fejlődését is értékeljük.
• hangsúlyozzuk az értékelés fejlesztő jellegét, célja az, hogy a gyermeket a tanulás folyamatában, a készségfejlesztés, az ismeretelsajátítás, a kompetenciákkal való élni tudás különböző fázisaiban segítsük, motiváljuk, bátorítsuk, fejlesszük önismeretét,
• az értékelés visszajelző funkcióját a pedagógusok alkotó módon felhasználják a tanítás-tanulás, a fejlesztés folyamatának korrekciójában.
A tanulói teljesítmény-értékelésének formái:
• nem verbális megnyilvánulások – mimika, gesztusok, térközszabályozás,
• szóbeli értékelés – az előzőekkel együtt, azokkal szoros összhangban,
• írásbeli értékelés- feladatlapon, felmérőlapon, füzetben csoportonként változó egyezményes jellel, 8. évfolyamtól érdemjeggyel – azoknál a tanulóknál, akik ezt igénylik, akikre ösztönzően hat, s akik elemi szinten értelmezni tudják.
o A szimbólumokkal és az érdemjeggyel való értékelésnél következetesen ügyelünk arra, hogy az valódi teljesítményt fejezzen ki, hogy kellően differenciált legyen, s honorálja az egyéni erőfeszítést.
o Ez az értékelés mindig az ellenőrzést követően azonnal a teljesítmény mellé kerül hibajavítással, a jó megoldások jelölésével, a hiányok pótlásával.
A szummatív értékelés
• Tanulóink teljesítményének értékelését, minősítését a tantervi követelményeknek megfelelően egyeztetjük.
• Minden évfolyamon félévkor és év végén a magatartás, szociális fejlettség értékelése mellett tantárgyanként rövid szöveges értékelést adunk

Értékelési rendszerünk:

Évfolyam Félév Tanév vége
1. osztály szöveges értesítő- iskolai nyomtatvány

kiválóan megfelelt
jól megfelelt
megfelelt
gyengén felelt meg

szöveges értesítő- iskolai nyomtatvány

bizonyítvány:
kiválóan megfelelt
jól megfelelt
megfelelt
gyengén felelt meg

2. osztály szöveges értesítő- iskolai nyomtatvány
kiválóan megfelelt
jól megfelelt
megfelelt
gyengén felelt meg szöveges értesítő- iskolai nyomtatvány

Bizonyítvány: érdemjegyek helyett
kiválóan megfelelt
jól megfelelt
megfelelt
gyengén felelt meg
nem felelt meg

3-4. osztály szöveges értesítő- iskolai nyomtatvány

érdemjegyek helyett
kiválóan megfelelt
jól megfelelt
megfelelt
gyengén felelt meg
nem felelt meg szöveges értesítő- iskolai nyomtatvány

Bizonyítvány: érdemjegyek helyett
kiválóan megfelelt
jól megfelelt
megfelelt
gyengén felelt meg
nem felelt meg
5-8. osztály szöveges értesítő- iskolai nyomtatvány
Tantárgyanként:
jeles,
jó,
közepes,
elégséges,
elégtelen szöveges értesítő- iskolai nyomtatvány

Bizonyítvány:
Tantárgyanként:
jeles,
jó,
közepes,
elégséges,
elégtelen

Iskolaváltás esetén az átváltás szabályai:
• kiválóan megfelelt – jeles (5)
• jól megfelelt – jó (4)
• megfelelt- közepes (3)
• gyengén felelt meg- elégséges (2)
• nem felelt meg—elégtelen (1)

A tanulók továbbhaladásának feltétele a követelményeknek való elemi szintű megfelelés helyett inkább az egyéni szükségletek, illetve a közösségben való elemi foglalkoztathatóság.

6.2. Értékelés az általános műveltséget megalapozó készségfejlesztő speciális szakiskolai (9-10. osztály) és a szakiskolai képzésben
Értékelés a tanórákon, félévkor és a szorgalmi időszak végén
Tanórákon:
A tanórai munkát az oktató tanár minden óra végén röviden szóban értékeli. Ennek fő célja a reális önértékelés kialakulásának elősegítése, visszajelzés a tanulóknak. Az értékelésnek reálisnak, egyénre szabottnak és motiválónak kell lennie. Az értékelés kitér az órai munkára, az egyénre és a közösségre, az együttműködésre, az egyéni teljesítményekre és a viselkedésre. A tanórákon a pedagógusnak folyamatosan van lehetősége értékelésre, ezzel emelve az okató- nevelő munka hatékonyságát. A tanulók saját munkájukat és egymást is rendszeresen értékelik. Erre a tanár visszajelzést adhat.

Osztályzatok:
A tanév végi tantárgyi osztályzatok kiszámítása: az érdemjegyek számtani közepe, 5 tized alatt lefelé, 5 tizedtől felfelé kerekítve. Súlyozva kell figyelembe venni a témazárókat értékelő jegyeket. A félévi és év végi osztályzatok lezárásánál, illetve értékelésnél a tanulók egyéni, önmagához képest nyújtott teljesítményét kell figyelembe venni.

Az ellenőrzés-értékelés célja:
• a tanulási tevékenység megerősítése, magabiztos, sikeres teljesítményre való ösztönzés;
• diagnosztikus visszajelzés a szülő, a tanuló és a pedagógus felé.

Alapelvei:
• legyen rendszeres, folyamatos megfigyelésen alapuló;
• legyen segítő célú, ösztönző, fejlesztő hatású, humánus megfogalmazású;
• feleljen meg a tanulók értelmi képességének, életkori sajátosságainak és a tantárgy jellegének;
• differenciált, egyénre szabott legyen;
• segítse a reális önértékelés kialakulását;
• tükrözze a tanuló önmagához mért fejlődését.

Az értékelés szól
• a pedagógusnak – diagnosztikai útmutatás – a tanuló fejlettségi szintjéről, útmutató a további célok, feladatok meghatározása, a differenciált foglalkozás megtervezéséhez;
• visszajelzés a gyermekek teljesítményszintjéről;
• tájékoztatást ad a szülőknek gyermeke magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről;

Értékeljük:
• a tanuló önmagához mért fejlődését, az ismeretek elsajátítása, a képességek minőségi, mennyiségi gyarapodása, esetleg lemaradása terén;
• a tanuló szociális képességének, magatartásának, viselkedésének fejlődését.

Az értékelés rendszeressége és formái:
A tanulókat szóban rendszeresen értékeljük, motiváló vagy figyelmeztető visszajelzést adunk. Órákon munka közben, óra végén összefoglalóan, osztályfőnöki órákon, egyéb lehetőségekben.
Havonta adunk értékelő tájékoztatást, legalább egy érdemjeggyel, melyet az értékelő napló megfelelő rovatába is be kell vezetni. Erről a szülő is írásbeli tájékoztatást kap az ellenőrzőben.
Ha a tanuló egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a tanulót az igazgató mentesíti a jeggyel történő minősítés alól.
Ha a tanuló egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, számára az igazgató egyéni haladást engedélyez. Ebben az esetben a tanuló az évfolyamon megállapított követelményeket egy tanévnél hosszabb idő alatt teljesítheti, az adott évfolyamon szöveges értékelést kap.
A fentiek mellett a tanulók egyéni sajátosságainak megfelelően más módok, eszközök is alkalmazhatók, esetleg jelek, szimbólumok.

Ellenőrzést, mérést végezhetnek még:
• igazgató,
• igazgatóhelyettes,
• szakmai munkaközösség vezető.
Ezek belső ellenőrzési formák, melyek meghatározott céllal, tervezett ütemezésben történnek.

A középsúlyos értelmi fogyatékos (értelmileg akadályozott) tanulók értékelésének kiemelt szempontjai:
Az értékelés alapelvei:
• ösztönző hatású legyen,
• differenciált, egyéni vonatkozású, kritériumorientált,
• feleljen meg a tanuló értelmi képességének a tantárgy jellegének, segítse a reális önértékelést,
• a tanuló önmagához mért fejlődését mutassa meg.

Az értékelés sajátos eszközrendszere:
• A gyermek szociális képességének fejlődését, magatartását, értékeljük.
• A tanult ismeretek alkalmazásának képességét figyeljük.
• A cselekvőképességet, önállóságot, valamint a tantárgyi követelményekhez mért fejlődését kísérjük figyelemmel.
• Az értékelés kiegészíthetik szimbólumok.
• Kiemelt figyelmet fordítunk a szakképzési évfolyamokon a munkatevékenységben és a munkához való hozzáállásban elért fejlődés értékelésére.
• Értékeljük a közös tevékenységekben, játékban való fejlődést.
• Nem megfelelt értékelést akkor adunk, ha a tanuló pszichés képességeinek fejlődése során a megkövetelt kapcsolatteremtési képesség alakulásában és a szociális fejlődésben olyan elégtelenség tapasztalható, mely egyéni megismételt fejlesztési menetet igényel. Illetve a gyermek állapota romlott.

6.3. A gyógytorna és a logopédiai fejlesztés eredményét az alábbi általánosító minősítéssel jellemezzük.
Logopédia:
• beszédhibája megszűnt
• beszédhibája lényegesen javult
• beszédhibája részben javult
• beszédhibája keveset javult
• beszédhibája nem javult
Gyógytestnevelés:
• lényegesen javult
• részben javult
• keveset javult
• nem javult

7. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei
A csoportbontás elvei
A fogyatékosság a gyermekek között fennálló különbségek olyan formája, amely a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, a szokásostól eltérő eljárások alkalmazását és kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybevételét teszi szükségessé.
A fogyatékos tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely az életkori sajátosságokhoz hasonlóan a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének jellegzetes különbségeit fejezi ki.
A különleges gondozási igény a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulása, az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesése, fejletlensége, lassúbb ütemű és alacsonyabb szintű fejleszthetősége, az iskolába hozott ismeretek szűkebb köre miatt áll elő, ami sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.
A nagy mértékű egyéni különbségek miatt a csoportok összetétele rendkívül heterogén. Ez a pedagógiai helyzet csak a tanulók képességeihez igazodó egyéni fejlesztési programokkal, pedagógiai többletszolgáltatásokkal (habilitációs, rehabilitációs foglalkozások, gyógytorna logopédia, különféle terápiák) oldható meg optimálisan.
A fejlesztést sok esetben külső tényezők is nehezíthetik (hospitalizáció, helytelen szülői magatartás, a diszharmonikus személyiség fejlődés következményeként fellépő magatartászavar stb.). Ezekben az esetekben különös hangsúlyt kap az egyéni megsegítés.
Az értelmi fogyatékossághoz társuló egyéb fogyatékosságok, betegségek (pl. érzékszervek működési zavarai, mozgászavar, epilepszia) jelentős mértékben befolyásolják az egész személyiség fejlődését. A pedagógiai folyamat során tág teret kell biztosítani a hátrányok kezelésére, az egyéni bánásmódra.
Fontos, hogy az intézményünkbe kerülő sajátos nevelési igényű tanulók, gyermekek különböző fejlődési lehetőségei miatt a tanulók képesség szerinti differenciált foglalkoztatása váljon az egyéni képességek fejlesztésének egyik legfontosabb eszközévé.
A differenciált csoportmunka mellett megjelenik a képességszint szerinti kiscsoportos és egyéni fejlesztés, mely a pedagógusok összehangolt tevékenységével hatékonyabbá teszi az iskolai képzést.
Az autisztikus tanulók foglalkoztatása speciális csoportban, egyéni és kiscsoportos formában történik. A csoport homogenitására törekedni kell. Az egyéni fejlődési eltérések további csoportbontást tehet szükségessé az általános értelmi, önállósági, beszédképességi szint, illetve a viselkedés problémák jellege szerint.
A hagyományos osztálystruktúrát megbontjuk az alábbi esetekben
• 9-10. osztályban a szakmai előkészítő tárgyak esetén a kijelölt szakiránynak megfelelően
• A testnevelés órákon gyógytestnevelésen vesznek részt a szükség szerint kijelölt tanulók
• Habilitációs - rehabilitációs foglalkozások a minél hatékonyabb fejlesztés érdekében egyéni vagy kiscsoportos foglalkoztatási formában valósíthatók meg.
• Az egyéni fejlesztés, felzárkóztatás során (logopédiai foglalkozások, terápiás foglalkozások)
• Az egyéni differenciálás során.

Az egyéb foglalkozások szervezésének elvei
Az iskolai foglalkozásba beépített tanórán kívüli foglalkozások száma és órarendi beillesztése a tanév rendjének kialakítása során az intézmény éves munkatervében, tantárgyfelosztásában kerül pontos meghatározásra.
Fontos, hogy ezek a foglalkozások segítsék a tanulók értelmi-érzelmi fejlődését, önismeretét és önkifejezését, az életre való praktikus ismeretek elsajátítását, a közösség fejlesztését, a fizikai állóképesség növelését. Képességeikhez mérten tanulják meg a technikai-információs társadalomban való eligazodás fortélyait, annak veszélyeit.
Tanulják meg hasznosan eltölteni szabadidejüket.
A szabadon felhasználható órakeretbe foglalt egyéb tevékenységek, különböző szakkörök:
• háztartástan,
• sportra nevelés, tömegsport
• informatika,
• mozgáskultúra fejlesztés, tánc,
• drámapedagógiai fejlesztés,
• ének-zenei képességfejlesztés,
kézműves szakkör,
• családi életre nevelés
• hitoktatás, etika

A csoportok szervezésének elvei:
• készségek, képességek, meglévő kompetenciák
• meglévő képességelőnyök
• azonos terápiás szükséglet
• azonos érdeklődési kör

8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek
Évente két alkalommal, az őszi és a tavaszi időszakban végezzük el a tanulók fizikai állapotának mérését.
A felmérések során feltérképezzük az egyes képességek, készségek területén mutatkozó hiányosságokat.
Ezen hiányosságok feltárása kiindulási alapul szolgál az egyéni és közösségi fejlesztő programok elkészítéséhez.
A tanulók fizikai állapotfelmérését az Oktatási Minisztérium által 2000-ben kiadott „Útmutató a tanulók fizikai képességeik méréséhez" című kiadványban szereplő feladatokra támaszkodva végezzük, könnyített, egyszerűsített formában.
A mérések eredménye alapján a tanulók fizikai állapotát, mozgásuk összerendezettségét minősítjük, a kapott eredményeket nyomon követjük.
Az eredmények az értelmi akadályozott gyermekeknél testi adottságaik, mozgáskoordinációs zavaraik miatt nem értékelhetőek a kiadvány szerint. Számukra nem készültek központi mérési mutatók. Ezeket intézményünk sajátosságaira adaptáljuk. A tesztek eredményei a gyerekek egyéni állapotának, fejlődésének követésére szolgál.
A feladatokat könnyített formában vagy segítséggel végezzük. Ezt a nyomtatványon mindig jelezzük.
Feladatok:
• Aerob állóképesség mérése: 6 perc futás.
• Általános testi erő és állóképesség mérése:
- Dinamikus ugró erő: helyből távolugrás (értelmileg akadályozott gyerekeknél nehézséget jelenthet a páros lábbal való elugrás vagy talajfogás).
- Dinamikus erő állóképesség: hanyattfekvésből felülés, visszaereszkedés, mérési idő: 1 perc (segítség: babzsák kézben a támaszkodás elkerülésére).
- Hason fekvésből törzsemelés és leengedés mérési idő: 1 perc.
- Karhajlítás-nyújtás (segítség: térdelésből végzett karhajlítás vagy hason fekvésből felnyomás).
- Futási sebességet mérő teszt-ingafutás: 10x5 méter.

9. Az intézmény egészségnevelési és környezeti nevelési elvei
Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek szorosan összetartoznak, hisz az élő és élettelen környezettel az egyén kölcsönhatásban van.
Az Alaptörvény szellemiségét követve valljuk, hogy minden állampolgárnak joga van az egészséges környezethez, továbbá ez a jog kiterjed a legmagasabb szintű testi és szellemi egészséghez való jogra.

9.1. Egészségnevelési elvek:
Intézményünkben a tanulókat az egészséges állapot örömteli megélésére, a harmonikus élet értékként való tiszteletére neveljük.
Az egészség alapértékként való elfogadása intézményünk valamennyi tanulójánál komplex fogalmat jelent, amelybe beletartoznak a lelki és szociális összetevők, valamint a testi egészség.
Feladatok:
• személyiségfejlesztés
• magatartás fejlesztés
• szocializációs felkészítés
• rehabilitációs felkészítés
• mentálhigiénés felkészítés
A megvalósulás folyamata:
• Önismeret, önfejlesztés
Az önfelfedezés, önkipróbálás, öntapasztalás folyamatában a gyermek, tanuló megtapasztalja képességeit, korlátait. Önelfogadásra késztet, konkrétumokat ad az önirányítás lehetőségeiről.
• Társismeret, kapcsolatfejlesztés
A tudatosan tervezett emberismerettel, a társas kapcsolatok lélektani sajátosságainak megtapasztalásával, a társas helyzetek jelentésüzeneteinek felfogásával igyekszünk érthetőbbé tenni növendékeink számára az emberi kapcsolatok világát. Lehetővé tesszük saját élményeik megbeszélését társakkal, szakemberrel.
• A lelki egészség kialakítása, karbantartása, megőrzése
Pozitív érték- és normaközvetítéssel az erkölcsi értékrend megalapozása, az erkölcsös magatartási formák kialakítása a cél.
• Beilleszkedés. én-védelem
A beilleszkedés és a tanulók én-védelme (drog, káros szenvedélyektől való tartózkodás) mentálhigiénés értelemben vett elősegítése.
A mentálhigiéné a lelki egészséget jelenti. Azt ahogyan az ember gondolkodik, érez, cselekszik a különböző élethelyzetekben, ahogyan önmagát, a körülötte lévő embereket látja, ahogyan a választási lehetőségeit mérlegeli, a döntéseit meghozza, ahogyan másokhoz viszonyul és a stresszhelyzeteket kezeli.

A testi egészség jelentőségét fokozza, hogy képzési rendszerünkből kikerülve a fiataloknak munkavállalókként szükségük van fizikai állóképességükre, erőnlétükre.
A korrigáló, kompenzáló testi nevelés során figyelembe vesszük, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók ilyen irányú fejlődése mind életkorban, mind a fejlődés minőségében eltér az átlagtól. ezt a hátrányt célzott, pontos diagnózison alapuló terápiával igyekszünk kompenzálni.
A rendszeres testmozgás a szellemi és testi fejlődésre, valamint a társas kapcsolatok alakulására is pozitív hatással van.
A szakszerűen megalapozott, az esetleges hiányokat idejében pótló, vagy pótolni igyekvő rendszeres és változatos mozgásfejlesztés hatására megismertetjük tanulóinkkal a mozgás örömét. A mozgástevékenység sikerélménye gazdagítja személyiségüket, harmonikusabbá teszi társas kapcsolataikat és kialakítja bennük a közösséghez tartozás igényét.
A testnevelés és sport társadalmi integrációt segítő hatását kihasználva igyekszünk olyan programokat szervezni, olyan programokon részt venni, amelyen sajátos nevelési igényű tanulóink ép társaikkal együtt vehetnek részt.
A gyógytestnevelésnek a megelőzésben és a folyamatos korrekcióban van jelentősége. Az úszás kedvező fejlesztő hatását igyekszünk kihasználni lehetőségek keresésével.

Pedagógiai tevékenységünk során az oktatás-nevelés-fejlesztés folyamatában az egészségnevelési és környezeti-nevelési elveket gyakoroljuk, gyakoroltatjuk- együttműködéssel, megelőzéssel, védelemmel, elővigyázatossággal, helyreállítással – és megfelelő tájékoztatással tudatosítjuk tanítványainknál fontosságukat. Hangsúlyozzuk a pedagógusok ismeretközlő, képességfejlesztő, szokás- és attitűdformáló hatását és a személyes példaadás fontosságát.
A fenti elvárás teljesítése mellet az egész nevelési-oktatási.fejlesztési tevékenységünket áthatja az egészséges életmódra nevelést.

9.2. Környezeti nevelési elvek
A környezeti nevelés a későbbi életvitel kialakítása szempontjából igen hangsúlyos szerepet tölt be a sajátos nevelési igényű tanulók képzési rendszerében.
A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása.
A tanítás-tanulás folyamatában prioritást élvez a tapasztalatszerzés, a követendő mintaadás, a modellnyújtás, gyakorlás, megerősítés, szerepjáték, fejlesztő beszélgetések megvalósulása, annak érdekében, hogy a szabályok, szokások begyakorlódjanak.
A környezeti nevelés a személyiség fejlődésére komplex módon hat, értékeket ismertet meg, értékrendet, érzelmi viszonyulásokat alakít, fejleszti a megismerő és cselekvő képességet, aktivizálja és felszínre hozza a rejtett tartalékokat.
A környezettudatos magatartás kialakításakor a konkrét ismeretek nyújtásán túl egy bizonyos látásmódot, gondolkodásmódot alakítunk ki, fontos környezeti attitűdöket építünk. Az értelmi és érzelmi hatások együttesen alakítják ki a magatartás szabályozásának elemeit.
A környezeti nevelés értékeket ad, értékeket képez és értékeket őriz. A tevékenység során a tanulókat olyan jellegű tevékenységbe vonjuk be, amely maradandó hatást gyakorol és helyes értékek kifejlesztését eredményezi. A tanulóknak éreznie kell a bizalmat cselekedeteik megítélésében, érezniük kell, hogy amit tesznek, az fontos.
Alapelvünk az aktív, felelős cselekvés.
Az intézményi élet minden területén, nem csak a nevelés-oktatás-fejlesztés folyamatában, hanem a kollégiumban és a gyermekotthonban is segíteni kell a tanulókat a környezettudatos magatartás kialakulásához, a fenntartható fejlődés elvének interiorizálásához szükséges ismeretek eredményes elsajátításához.
Feladatok:
• Tágabb és szűkebb környezet megismerése
• Életkornak és fejlettségi szintnek megfelelő feladatok tervezése
• Az élő környezettel való kapcsolattartás osztálytermi szinten – növénysarok gondozása
• Felelősi rendszer kialakítása az osztálytermek tisztasága, a jó levegő biztosítása, a berendezések esztétikájának megőrzése érdekében
• A közös felelősség hangsúlyozása, megértetése kommunikációs és szituációs játékokkal, történet befejezési gyakorlatokkal, elősegítve az interiorizációt.
• Osztálykirándulások a környék megismerésére irányított megfigyelési gyakorlattal.
• Az épített környezet védelme.
• Az élet és mások életének védelme mellett mások tulajdonának védelme azokkal szemben, akik rongálják, el akarják tulajdonítani, vagy eltulajdonítják.
• A mindennapi életviteli szokások formálása az intézményben kialakított szelektív hulladékgyűjtő szigetek segítségével.

Neveltjeink befolyásolhatóságuk miatt ép társaiknál veszélyeztetettebbek és védtelenebbek a reklámok, a drog, az erőszak veszélyeinek hatásaira. Ha pedagógiánkkal nem is tudjuk őket megvédeni, mindenképpen meg kell ismertetni őket ezekkel a veszélyekkel – fejlettségi szintjüknek megfelelően. Ez által igyekszünk őket felkészíteni a veszélyekre, szituációs játékokon keresztül elkerülő stratégiákat kínálunk és olyan érzelmeket alakítunk ki ellenük, amely megvédheti őket.

10. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
Minden pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Tanulóink az esélyegyenlőség szempontjából sajátosságaik révén kiemelten érintettek.
Minden pedagógiai tevékenységet végző dolgozó az alábbiak alapján köteles megszervezni és végezni munkáját:
• Egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, neme, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása, nemi identitása vagy orientációja, illetve
• Minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéséhez szükséges feltételeket; biztosítani kell a családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását.
• Rendszeres kapcsolatot kell tartania a szülőkkel, a családokkal.
• Segíteni, illetve biztosítani kell a tanulói szervezetek, a diákönkormányzat létrejöttét és működését.
• Biztosítani kell, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, és véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben.
• A gyermek, a tanuló számára biztosítani kell, hogy nevelése és oktatása biztonságos és egészséges környezetben folyjon; iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.
• A tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani.
• A tanuló számára biztosítani kell, hogy családja anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban, illetve napközis vagy tanulószobai ellátásban részesüljön.
• A tanuló joga, hogy testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékosságának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön.
• Az iskolának együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel, annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszűntetését.

Különleges figyelmet kell fordítani:
- a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókra.
- a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokra.

Az egyenlő bánásmód érvényesülésének területei:
Az intézmény fő célja, hogy biztosítsa az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során:
• a beiratkozásnál,
• tanításban, ismeretközvetítésben,
• a tanórán kívüli tevékenységekben,
• a gyerekek egyéni fejlesztésében,
• az értékelés gyakorlatában,
• a fegyelmezés, büntetés és jutalmazás gyakorlatában,
• a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében,
• a továbbtanulásban, pályaorientációban,
• a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében,
• a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

Az egyenlő bánásmód megsértésének következményei:
Az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében aki faji, vallási, egészségi, szociális helyzete, nemi identitása vagy orientációja, fogyatékossága miatt hátrányosan megkülönbözteti bármelyik tanulónkat, az ellen fegyelmi eljárást kell indítani.
Szükség esetén egyéni és csoportos foglalkozásokat, továbbképzéseket kell tartani.

A kötelezettségek teljesítéséért felelősek:
• Az igazgató felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhetőek legyenek a jogszabályok és a szükséges információk. Az igazgató felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket.
• Az igazgatóhelyettes felelős az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért.
• A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának.
• Minden dolgozónak, valamint az intézménnyel kapcsolatban állóknak, valamint szolgáltatást nyújtóknak felelőssége, hogy ismerje az esélyegyenlőséget biztosító jogszabályokat, magára nézve is kötelezőként kövesse azt, és együttműködjön az intézmény vezetőségével és tantestületével.
• Az iskola pedagógusainak és dolgozóinak munkájuk során: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát.
• Minden pedagógiai munkát végző feladata, hogy megelőzze, elhárítsa, vagy enyhítse azokat a gyermekre ható károsodásokat, amelyek egészséges személyiségfejlődését megzavarják vagy meggátolják; másrészt segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak a gyermek társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és kifejlesztéséhez.

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló pedagógiai tevékenységek
Intézményünk pedagógiai munkáján belül kiemelten az alábbi tevékenységek szolgálják az esélyegyenlőségének biztosítását:
• habilitációs, rehabilitációs foglalkozások,
• differenciált oktatás és képességfejlesztés, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás és tanórán kívüli tevékenység megszervezése;
• az informatikai és infokommunikációs eszközök használata, az Internet hozzáférés biztosítása, és ezek értelmes, a célnak megfelelő, biztonságos és etikus használatának megtanítása,
• élet és pályatervezés,
• a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),
• egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,
• a családi életre történő nevelés,
• az iskolai étkezési lehetőségek,
• az egészségügyi szűrővizsgálatok,
• a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),
• a szülőkkel való együttműködés,
• tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
• az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata;
• a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;
• a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése;

A gyermek fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése
Az intézmény feladata, hogy részt vegyenek a tanuló fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésében. Amennyiben az intézményben veszélyeztetettségre utaló jelet észlelnek, értesíteni kell a gyermekjóléti szolgálatot, hogy az megtehesse a szükséges lépéseket a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. Az intézmény az írásban jelzi problémáját a gyermekjóléti szolgálatnak, illetve a megfelelő szervnek, és kéri az intézkedést.
A tanulói személyiségfejlesztés megvalósításával kapcsolatos pedagógiai feladatok
Tanítási órák
A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra. Kiemelten fontos a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás biztosítása és a differenciálás.
Előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetésére épülnek.
A pedagógiai munkát úgy kell megszervezni, hogy a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez és képességeihez.
Tanítási órán kívüli tevékenységek
Az intézményben a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:
• Hagyományőrző tevékenységek, kézműves tevékenységek.
• Diákönkormányzat (érdekképviselet, szabadidős tevékenység szervezése)
• Diákétkeztetés (a pedagógusok irányításával, a kulturált és egészséges étkezési szokások kialakítása)
• Iskolai sportkör
• Szakkörök (A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.)
• Versenyek, vetélkedő, bemutatók (A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik, és minden érdeklődő tanulónak lehetőséget biztosítanak a kibontakozásra a különféle szaktárgyi, sport, művészeti versenyek, vetélkedők, bemutatók. Például: Kulturális Szemle.
• Tanulmányi kirándulások (A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.)
• Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadások látogatása és az ezekhez kapcsolódó foglalkozás. (Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.)
• Szabadidős foglalkozások (Például: túra, kirándulás, tábor.)
• Iskolai könyvtár
• Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata
• Hit- és vallásoktatás (egyéni igény szerint)
• Tematikus napok: az iskolai tananyaghoz, illetve a nevelő-, oktató munkához kapcsolódó témában.
• Ünnepek, megemlékezések
• Nyári napközi szabadidős programokkal

A nemzetiségi kultúrák megismertetése a nem nemzetiségi tanulókkal
A hazánkban, városunkban, kerületünkben és iskolánkban élő etnikumok sajátosságainak, kultúrájának, szokásaiknak megismerése és ezek értékeinek ápolása fontos cél.
Az asszimiláció nem jelentheti a nemzetiségi kultúrák és hagyományok teljes feladását és megsemmisülését, hanem a cél az etnikumok együttéléséből származó színes, gazdag új élet létrejötte.
Szegényebbek lennénk a nemzeti kisebbségek művészete, speciális műveltsége, attitűdje, tárgyi és eszmei világa, történelme nélkül.
A nemzetiségi kultúrák megismerését célzott foglalkozások, rendezvénylátogatások, beszélgetések segítik elő: Elvárt hatásuk:
• Előítéletek lerombolása
• Érdeklődés felkeltése
• Megismerés
• Felfedezés
• Kölcsönös szellemi, kulturális gazdagodás
• Az etnikai identitás megőrzése fontosságának tudatosítása

A Magyarországon élő nemzetiségek – zsidó, roma, szerb, székely, sváb, bolgár, ruszin, örmény, távol-keleti stb. – közül iskolánkban a tanulói megoszlás miatt a roma, a sváb és a székely etnikum sajátságainak megismerését hangsúlyozzuk elsősorban .
A zsidóság történelmének és vallási gyökereinek megismertetése az általános műveltség szempontjából is fontos feladatunk.
A kultúrák megismertetésének irányai:
• Irodalom
• Népviselet
• Építészet
• Zene
• Ünnepek
• Gasztronómia
• Szokások
• Tárgyi világ
• Nyelv, nyelvjárás, nyelvi kölcsönhatások
• Életfelfogás, világszemlélet

A nemzetiségi kultúrák megismerésének lehetőségei:
• Kommunikációs foglalkozások
• Tematikus-napok, nemzetiségi-napok
• Nemzetiségi főzőnapok, főzőverseny
• Iskolai kiállítások megrendezése
• Kultúrház, múzeum, kiállítás, koncert látogatása
• Kirándulás nemzetiségek lakta településeken
„Hogyan őrzi egy közösség hagyományait?"
Vendégelőadók felkérése Pl. sramli zenekar, népművész, cigányzenész, kutató

11. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésével, minősítésével és a tanulók jutalmazásával összefüggő elvek
11.1. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei
Az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók személyiségének diszharmóniája miatt esetükben iskolánkban a magatartást és a szorgalmat nem minősítjük.
• Tanulóink magatartási sajátosságai, magatartási zavarai többnyire sérülés-specifikusak, s a tanuló által nehezen kontrollálhatók, befolyásolhatók.
• A magatartás és szorgalom értékelését folyamatosan, szóban, a tanuló számára érthető módon közöljük.

A magatartás értékelésének és minősítésének elvei a 9-10. osztályban és a szakiskolai képzésben
Magatartás minősítésénél a tanulóknak a környezethez, a társakhoz, a felnőttekhez, a közösséghez való viszonyát értékeljük.
Példás magatartású az a tanuló, aki:
• magatartásával, cselekedetével elismerést vált ki társaiból, tanáraiból,
• szeretettel közelít társai felé, kerüli a durvaságot,
• tiszteli a felnőtteket és tanulótársait,
• elismeri mások értékeit,
• kerüli a durva beszédet, nem használ sértő, trágár kifejezéseket,
• jóindulattal segíti társait,
• tudásával, a közösségben elért helyzetével, esetleg fizikai erőfölényével soha nem él vissza,
• képes kulturáltan kifejezni véleményét, fellép saját maga és környezete védelmében,
• szívesen vállal feladatokat osztálya, iskolája, közössége érdekében, öregbíti az iskola hírnevét,
• ügyel környezete rendjére, tisztaságára, megjelenése ápolt,
• szándékosan kárt nem okoz,
• betartja az illemszabályokat, az iskola és a kollégium házirendjét.

Jó magatartású az a tanuló, aki:
• mindig jóra törekedve cselekszik, de időnként a körülmények hatására eltér ettől,
• igyekszik elkerülni a durvaságot, ám néha elragadják indulatai,
• tiszteli a felnőtteket és társait,
• durva, trágár kifejezéseket nem használ,
• feladatait becsülettel elvégzi, de a közösségért végzett munkára önként ritkán vállalkozik,
• ügyel környezete rendjére, tisztaságára, megjelenése ápolt,
• ismeri és betartja az életkorának megfelelő illemszabályokat, valamint az iskola és a kollégium házirendjét.

Változó magatartású az a tanuló, aki:
• nem képes cselekedetei következményeit helyesen felmérni, így előfordul, hogy vét a házirend ellen, de kellő irányítással képes a helyes viselkedési normák betartására,
• a játékban, közösségi munkában előfordul, hogy durva, agresszív,
• társait csínytevéseivel bosszantja, de barátaival megértő, segítőkész,
• a tanítási órán időnként mással foglalkozik, nem dolgozik kellő figyelemmel,
• környezete rendjét vagy önmaga megjelenését előfordul, hogy elhanyagolja
• sérelmeit önbíráskodással szeretné megtorolni,
• a viselkedési szabályokat csak gyakori figyelmeztetés hatására tartja be.

Rossz magatartású az a tanuló, aki:
• nem tudja és nem is akarja betartani a házirendet és a viselkedés illemszabályait,
• szereti, ha társai félnek tőle,
• visszaél, fizikai erőfölényével, a nála gyengébbeket bántalmazza,
• gyakran bosszantja társait,
• visszaél tanárai bizalmával,
• a tanítási órát szándékosan zavarja,
• nem becsüli meg a közössége értékeit,
• szándékosan rongálja környezetét.

Példás szorgalmú az a tanuló, aki:
• képességeihez mérten mindig igyekvő, szorgalmas,
• tanulmányi munkája egyenletesen pontos, igényes,
• feladatait gondosan végzi el,
• a tananyaghoz kapcsolódó gyűjtőmunkában folyamatosan, szívesen vesz részt,
• önművelődéssel szerzett tudást megosztja társaival,
• házi feladatait rendszeresen elkészíti,
• felszerelése hiánytalan, tiszta, rendezett,
• padját, környezetét rendben tartja,
• környezete értékeit megóvja, munkájával rendszeresen gyarapítja, (rajz, kézimunka, stb.)
• ha alkalma adódik, jól felkészülve, versenyeken, iskolai rendezvényeken helyt áll,
• jó eredmények elvégzésére törekszik, (játékban, tanulásban, munkavégzésben, sportban),
• igazolatlanul nem hiányzik, indokolatlanul nem késik az iskolából,
• mulasztásai miatti lemaradását pótolja, (tanári, szülői segítséggel),
• megbízásokat önként szívesen vállal, s azokat hiánytalanul, pontosan teljesíti.

Jó szorgalma van annak a tanulónak, aki:
• képességeihez mérten általában igyekvő, szorgalmas,
• kötelességtudó, de időnként figyelmetlen, szétszórt, nem elég aktív, érdeklődése változó,
• feladatvégzésben néha kisebb rendszertelenség, pontatlanság tapasztalható, de általában megfelelően, megbízhatóan dolgozik,
• többnyire esztétikus munkavégzésre törekszik,
• gyűjtőmunkába gyakran bekapcsolódik,
• házi feladatait rendszeresen elvégzi, esetleges mulasztása esetén pótolja,
• felszerelése általában gondozott, hiánytalan,
• padját rendben tartja, környezete értékeire általában vigyáz,
• megbízásokat gyakran vállal közössége érdekében, s azokat igyekszik jó szinten teljesíteni.

Változó a szorgalma annak a tanulónak, aki:
• kötelességeit nem teljesíti mindig képessége szerint,
• munkavégzése változó, előfordul, hogy pontatlanság, érdektelenség, felületesség jellemzi,
• gyűjtőmunkában csak néha vesz részt,
• önművelődésre nincs igénye,
• házi feladatáról gyakran megfeledkezik,
• hiányosságait rendszertelenül pótolja,
• felszerelése sokszor hiányos, rendetlen,
• padját és környezetét csak figyelmeztetésre tartja rendben,
• környezete értékei iránt közömbös,
• megbízásokat ritkán vállal, s azokat változó eredményességgel teljesíti.

Hanyag a szorgalma annak a tanulónak, aki:
• képességeihez mérten huzamosabb ideig alulteljesít, feladatát folyamatosan nem végzi el,
• hiányosságát segítséggel sem pótolja,
• a tananyag iránt érdektelen, a tanítási órákon passzív,
• gyűjtőmunkába sohasem kapcsolódik be,
• felszerelése mindig hiányos, rendetlen,
• padját, környezetét figyelmeztetésre sem tartja rendben,
• környezete, közössége értékeit nem becsüli, esetenként rongálja,
• megbízatásokat bíztatásra sem vállal, a közösség érdekében tevékenykedni nem hajlandó, sokat mulaszt igazolatlanul, rendszeresen késve érkezik az iskolába.

A magatartás és a szorgalom értékelésekor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte/megsértése szükséges.

11.2. Dicséret:
Az oktató- nevelő munka hatékonyságát igyekszünk emelni azzal, hogy a tanulókat motiváló céllal dicsérjük. Az órai vagy tanórán kívüli munka során, a szabadidős tevékenységek esetén az értékelésekben és minden lehetőséget kihasználva igyekszünk kiemelni és pozitívan megerősíteni a tanulók fejlődését, az elvárt és megerősítendő viselkedést.
Ügyelni kell arra, hogy minden tanulót dicsérjünk, találjunk olyan területet, amelyben ki lehet emelni. Figyelni kell arra is, hogy a nagyon kiemelkedő tanulót ne dicsérjük túl, ne fordítsuk esetleg a többi tanulóval szembe a sok dicséret, kiemelés miatt.
A szóbeli dicséretet írásbeli is kiegészítheti. Dicséretet kaphat a tanuló egész éves szorgalmáért, tanulmányi és/vagy sporteredményéért, közösségi munkájáért, kiemelkedő művészeti vagy egyéb tevékenységéért és példamutató magatartásáért. (szaktanár, osztályfőnök, igazgató, nevelőtestület)
Lehetőség szerint a tanulók nem csak egyénileg, hanem a tanulóközösségek is jutalmazhatóak.
A kiemelkedő írásos dicséretek és jutalmazások esetén a diákönkormányzat véleményét is figyelembe vesszük. A diákönkormányzat javaslatot is tehet dicséretre és jutalmazásra.

11.3. Elmarasztalás:
Az értékelés során szükség esetén ki kell térni a tanulók hiányosságaira, a fejlesztendő területekre, esetleg a magatartás anomáliáira.
Szem előtt tartjuk, hogy az kritika reális, a tanuló számára érthető és motiváló legyen. Ne legyen általánosan megfogalmazott, hanem konkrét az adott magatartásformára, cselekvésre irányuljon, tartalmazza a helyes és elvárható viselkedés megfogalmazását is.
A másokra vagy önmagára veszélyes illetve a közösség számára nem elfogadható, vagy szabályellenes (házirend, jogszabályok) viselkedést határozottan és haladéktalanul meg kell fogalmazni, és ellenezni kell. Senki miatt nem szenvedhet hátrányt más tanuló, vagy pedagógus, nem csorbulhatnak mások jogai. Meg kell próbálni megtalálni azt az utat, amellyel a diák viselkedése jó irányba módosítható.
Ehhez az iskola minden szereplőjének (diákok (barátok, közösségek, osztály, diákönkormányzat), a nevelőtestület, az iskolapszichológus, a szülők, az alkalmazottak) együttműködése szükséges.
A szóbeli elmarasztalás esetleges hatástalansága után írásbeli elmarasztalás is alkalmazható szükség esetén. (szaktanár, osztályfőnök, igazgató, nevelőtestület, fegyelmi eljárás).
A súlyos vagy ismétlődő problémák esetén a szükségesnek ítélt szinten kell foglalkozni a tanulóval.
A kiemelkedő írásos elmarasztalás vagy fegyelmi eljárás esetén a diákönkormányzat véleményét is figyelembe vesszük. A diákönkormányzat javaslatot is tehet elmarasztalásra, fegyelmi eljárásra.
12. Az általános iskola helyi tanterve
12.1.A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók kerettantervének adaptációja autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók számára
Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, általános iskola, 1–8. évfolyam
4. számú melléklet

12.2. Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára
Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam
Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam
5. számú melléklet

13. A speciális szakiskola szakmai programja
Intézményünkben a speciális szakiskolai képzés kifutó rendszerű.
13.1.A 33 346 01 1000 00 00 azonosító számú Irodai asszisztens megnevezésű szakképesítés adaptált központi programja, óraszámai a tanulásban akadályozottak számára
6. számú melléklet

13.2. Az 52 347 03 0100 31 01 azonosító számú Számítógépes adatrögzítő megnevezésű szakképesítés adaptált központi programja, óraszámai a tanulásban akadályozottak számára
7. számú melléklet

14. A készségfejlesztő speciális szakiskola szakmai programja
14.1. Az általános műveltséget megalapozó készségfejlesztő speciális szakiskolai évfolyam (9-10. osztály) kerettanterve nem jelent meg. Elkészülése után az óraszámokat és a tananyagot megjelenítjük a helyi tantervben
8. számú melléklet

14.2. A szövött tárgy készítő központi szakmai programmodul a készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók szakmai képzéséhez (jóváhagyási szám: 18 246 – 5/2009 (X. 16.) szakmai programja és óraszámai
9. számú melléklet

14.3. A háztartástan központi szakmai programmodul a készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók szakmai képzéséhez (jóváhagyási szám: 18 246 – 7/2009 (X. 16.) szakmai programja és óraszámai
10. számú melléklet

14.4. A mézeskalács-sütő központi szakmai programmodul a készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók szakmai képzéséhez (jóváhagyási szám: 18 246 – 4/2009 (X. 16.) szakmai programja és óraszámai
11. számú melléklet
15. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai
Intézményünkbe a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményével és iskolakijelölésével vesszük fel a tanulókat.
Amennyiben az osztályokban üres férőhely van tanév közben is átvesszük a növendékeket.
Képességeik, készségeik, kompetenciáik fejlettségét a pedagógiai programban meghatározott módszerekkel mérjük fel annak érdekében, hogy hiányaikat egyéni szükségleteiknek megfelelően pótolhassuk.

16. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek
Egyéni képességek szerint történő differenciált foglalkoztatás a pedagógiai tevékenység során:
Pedagógia tevékenységünk alapelve a differenciált foglalkoztatás, amely a tanulócsoportok összetételéhez és az egyéni képesség-struktúrákhoz igazodva - gyógypedagógiai asszisztens aktív közreműködésével - valósul meg a tanórai és a tanórákon kívüli foglalkozásokon egyaránt.

A differenciálás vonatkozik:
• a feladatok mennyiségére
• a feladatok minőségre
• a feladatmegoldásra szánt időre
• a pedagógiai segítségnyújtás mértékére
• az egyéni haladási tempóra
• a tanulói teljesítmény mérésére, értékelésére.

Készség- és képességfejlesztés:
A gyermekek képességfejlesztésének elsődleges célja a sérülésből származó hátrányok kompenzálása, a megismerő tevékenységekhez szükséges készségek-képességek kialakítása, valamint a sokoldalú személyiségfejlesztés. Törekedni kell a hiányosan kialakult képességek korrekciójára és az egyéni tanulási módszerek elsajátítására. A tanulók számára minden osztályfokon és a tanulási tevékenység minden színterén (művészetek, sport, iskolán kívüli foglalkozások, stb.) biztosítani igyekszünk annak lehetőségét, hogy képességeiket, adottságaikat saját fejlettségükhöz mérten bontakoztathassák ki.
Intézményünkben megvalósuló foglalkozások:
• habilitációs- rehabilitációs foglalkozások
• mozgásterápia: a nagymozgások és az irányított finommozgások fejlesztése
• logopédia és beszédfejlesztés
• hangszeres szakkör
• a gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése táncfoglalkozás keretében történik
• gyógytestnevelés és sportszakkörök
• intézményen kívüli programok: tanulmányi kirándulások, séták, múzeumlátogatás, sportrendezvényeken való részvétel.

Kooperatív tanulási módszer:
A kooperatív tanulásszervezési módszerek intézményünk valamennyi növendékénél minden évfolyamon egyaránt hatékonyan alkalmazhatók.
A kooperatív tanulás olyan oktatásszervezési forma, amely az alábbi négy alapelv mentén valósul meg:
• a tanulók kölcsönös egymásrautaltsága,
• egyéni aktív részvétel,
• a közös tevékenyégben történő egyéni felelősségvállalás
• párhuzamos interakciók a csoporttagok alkotó együttműködésével.
A gyermekek aktuális teljesítménystruktúrája, életkori sajátosságai és érdeklődése alapján, - a kitűzött célokhoz igazodva - létrehozható homogén vagy heterogén tanulócsoport. A csoportok kialakításánál figyelembe vesszük a tanulói létszámot.

Projektpedagógia:
Intézményünkben nem a klasszikus projektpedagógiai módszert hanem főleg a projektszerű oktatási módszert használjuk.
Negyedévenkénti tematikus napot szervezünk, amelyben egy-egy választott ünnep, népi hagyomány vagy nagyobb téma köré szervezzük azokat a változatos tevékenységformákat, amelyek segítségével tanulóink élményszerűen tanulhatnak, játékos formában tehetnek szert új ismeretekre.
A tematikus napjaink egyben nyíltnapként is működnek, ezért az időpontok kiválasztásakor arra törekszünk, hogy minél több szülő és hozzátartozó is észt tudjon venni ezeken a programokon.

17. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje
A számonkérések, beszámoltatások során az adott tantárgy struktúrájához, valamint a tanulók készség, képességszintjéhez igazodva törekedni kell arra, hogy a tanév során több módon számot adhasson tudásukról: írásban, szóban, önálló munka értékelésével.

Az írásbeli beszámoltatások formái:
1. Informatív, felmérő jellegű beszámoltatás
• év eleji, évközi szintfelmérés a tanulók tudásáról (bemeneti mérés)
• feladatlapokkal történő felmérés: az ismeretanyag elsajátításának mérésére szolgál
• órai munka, csoportos feladatok
2. Összegző, értékelő beszámoltatás
• évközi témazáró dolgozatok az aktuális témakörök lezárásakor
• félévi felmérések,
• év végi felmérések.
Az év eleji felmérések diagnosztikus képet adnak a tanulók tudásszintjéről és meghatározzák a további fejlesztési célokat.
3. Az iskolai írásbeli beszámoltatások eszközei és módjai:
• év eleji felmérő lapok, tesztek (a munkaközösség állítja össze)
• pedagógus által összeállított felmérő feladatsor az adott témakör lezárásaként
• a tanár által összeállított rövid mérés a tanulók aktuális tudásszintjéről
• a munkafüzetben, munkatankönyvben megtalálható felmérők, tudáspróbák
• írásbeli gyakorló feladatok, egyéni vagy csoportos munka.

A szóbeli értékelése formái:
• egyéni beszámoló egy-egy témakörből
• beszélgető kör
• szóbeli feladatok megoldása tanórai keretekben
A tanulók szóbeli beszámolója a rövidebb tananyagok, illetve a tanórán elsajátított ismeretek számonkérésére alkalmas. Fontos szerepet tölt be tanulóink beszédének, kifejezőképességének fejlesztésében és egyben segítséget nyújt a mindennapi önkifejezésben is.

Az iskolai beszámoltatások korlátai:
Az írásukban korlátozott tanulók beszámoltatása szóban történik.
Az írásbeli gyakorló feladatok rendjét és mennyiségét a tanulók egyéni fejlődése és igényei határozzák meg.

A számonkérés során a pedagógus nem követelhet olyan ismeretanyagot, amely nem a tananyag része vagy nem megfelelően megalapozott, begyakorolt készségekre épül.
A szóbeli és írásbeli beszámoltatások eredményeit azonos mértékben vesszük figyelembe. A félévi és év végi értékelések kialakításánál hangsúlyos szerepet kapnak.
Az évközi számonkérések gyakoriságát a közismereti illetve szaktantárgyak éves és heti óraszámához igazítjuk. Figyelembe vesszük a tanulók képességeit, önállóságát és feladatvégzési tempóját. Az értékelés legfőbb szempontja, hogy pedagógus az ismeretátadás után a tanulók önmagukhoz mért fejlődését értékelje, minősítse.

18. Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt szóbeli, írásbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
Általános iskola:
• A pedagógusok és a szülők rendszeres kommunikációjában alakul ki annak a szokásrendje, hogy melyik szülő igényli és végzi el az otthoni feladatokat. A szülővel való egyeztetés után az osztályfőnökök gyakorló anyagot állítanak össze a tanuló számára.
• A családtól rendszeresen kérjük az önkiszolgálási készségek gyakorlását, a már kialakult képességek, kompetenciák működtetését.
Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai
• A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.
• Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.
• A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

9-10. osztály és szakképzési évfolyamok
A házi feladatok – mind a szóbeli, mind az írásbeli – a tanítási órán feldolgozott ismeretek gyakorlását, elmélyítését szolgálják. E mellett céljuk a tanulók rendszeres munkavégzésre szoktatása és az önállóság, felelősség erősítése. Főleg a szakképzési évfolyamon kiemelkedő jelentőségű, a munkára és önálló életvitelre való felkészítést segíti.
A házi feladat érdemjeggyel történő minősítése nem elfogadható. De a kiemelkedő munka, pl. önálló gyűjtőmunka szaktanári dicsérettel jutalmazható.
A házi feladat és a felszerelés hiányára illetve a tanuló magatartására nem adható tantárgyi elégtelen. A hiányzó házi feladat pótlólagosan kell elvégeztetni. A rendszeres hiány esetén a szülőt írásban értesítjük és a szorgalom osztályzatba beszámítjuk.
Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. Fontosnak tartjuk, hogy a napközis és otthoni felkészülés mellett a gyerekeknek maradjon idejük életkori sajátosságuknak, személyiségüknek megfelelő tevékenységekre; pihenésre, regenerálódásra, mozgásra, játékra.
Ennek tükrében az otthoni és napközis felkészüléshez az alábbi elveket és korlátokat alkalmazzuk:
• A tanultak begyakorlása érdekében a tanulók otthoni (és napközis) felkészülés formájában szóbeli és írásbeli házi feladatot kapnak.
• Az osztályfőnökök és szaktanárok a házi feladatok feladásakor figyelembe veszik a tanulók egyéni képességeit, életkori sajátosságait, aktuális állapotát és ezekből kiindulva differenciált formában adnak feladatokat az otthoni és napközis felkészüléshez.
• Emellett folyamatos konzultációt folytatnak a napközis nevelővel, a kollégium és gyermekotthon nevelőivel és a szülőkkel, akik visszajelzésekkel tájékoztatják a tanárokat a házi feladatokkal kapcsolatos tapasztalataikról.

Kollégiumi Nevelési Program

Kollégiumunk nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, szakértői bizottság szakvéleménye alapján különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos, halmozottan (mozgásszervi, érzékszervi) fogyatékos, valamint autizmus spektrum zavarral küzdő, a többi tanulóval együtt nem nevelhető tanulók számára biztosít ellátást.
A kollégium szálláshelyet ad, a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget nyújt.

A kollégiumi jelentkezés rendje
A kollégiumi elhelyezést a szülő írásban kéri (kérelmét évente megújítja) a „Kérelem a kollégiumi elhelyezéshez" című, az intézmény által összeállított nyomtatványon. A kérelem befogadását követően a növendéket 1 hónapos próbaidő után véglegesítjük, amennyiben a gyermek beilleszkedése problémamentes.

Befogadás
A befogadási folyamat a gyermek felvételével, elhelyezésével indul és a közösségbe való teljes integrálásával zárul. Az elfogadó, bizalmi viszony kialakítása a beköltözés pillanatában megkezdődik. A hatékony és eredményes kollégiumi pedagógiai munka egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres együttműködés során segítsék a tanulók személyiségfejlődését.
Legfontosabb feladat az új növendék megismerése. Információkat kérünk családi körülményeiről, személyiségállapotáról, egyéni tulajdonságairól, viselkedéséről, szokásairól, egészségi állapotáról, gyógyszerhasználatáról, kórtörténetéről. Egyéni megfigyeléssel, bemeneti méréssel tovább mélyítjük ismereteinket. Teljes képet kell kapnunk a gyermek adott helyzetéről, állapotáról, tisztában kell lennünk szükségleteivel, hiányosságaival, erőforrásaival a fejlesztés irányának meghatározása érdekében. Erre ad időt és lehetőséget a próbaidő.

A próbaidőn túl felmerülő problémákat egyedi esetként kezeljük. A problémák kezeléséhez, megoldásához team megbeszéléseket hívunk össze az érintett szakemberek és a szülők bevonásával. A szülőket szóban és írásban folyamatosan tájékoztatjuk a gyermekkel történő eseményekről. Amennyiben a probléma nem kezelhető a kollégium keretein belül, az intézmény vezetője dönt az elhelyezés megszüntetéséről. A kollégiumi elhelyezés megszűnése nem vonja maga után a tanulói jogviszony megszűnését.

Elhelyezés
Kollégiumi csoportjainkban koedukáltan 8-10 gyermek nevelkedik. Elhelyezésüket 3-4 ágyas szobákban biztosítjuk. A szobákhoz, tágas, világos nappali tartozik, mely kitűnő teret ad a közösségi tevékenységekhez, de otthonosan kialakított berendezésével egyéni elfoglaltságok esetén is jól használható (olvasósarok, számítógép-internet eléréssel). A konyha egyszerű ételek elkészítésének lehetőségét kínálja. Adottak a nyugodt feltételek a gyermekek együttéléséhez.

A kollégiumi elhelyezés megszűnése
1. A szülő kéri a kollégiumi elhelyezés megszüntetését.
2. A próbaidő alatt a gyermek beilleszkedése nem valósul meg.
3. A kollégium keretein belül nem kezelhető probléma felmerülése esetén, amennyiben a gyermek veszélyezteti társai testi épségét, biztonságát, egészségét, szellemi és lelki fejlődését.

A kollégiumi nevelés célja
A kollégiumi nevelés célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása.

A szakmai munka alapelvei
Az Alkotmányban biztosított állampolgári és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése, a demokrácia elveinek alkalmazása.
Az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek maximális figyelembe vétele, az egyéni bánásmód alkalmazása.
Bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben.
A tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése, az öntevékenység támogatása.
A szülőkkel, az intézmény környezetében levő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés.
A kollégiumi tanulók, valamint a kollégiumi nevelő-oktatómunka rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű fejlesztése.
A társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítése, a szülők, a kollégiumi és iskolai tantestület számára elfogadott norma- és követelményrendszer alkalmazása, melynek jellemzője a rendszeresség és a következetesség.
Kulturált, ösztönző környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása.
Széleskörű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása.
Az integrált nevelés megvalósítása.
Orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógiai módszerek alkalmazása.
A nemzeti hagyományok tiszteletben tartása, ápolása.

A kollégiumi nevelés feladatai

Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése
A kollégiumi nevelés segíti a szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között.
A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret tapasztalati alapjai.
A kollégium a nevelési folyamatban figyelmet fordít az empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikáció fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását.
A kollégiumnak feladata a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására való felkészítés. Szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz.

A tanulók életrendjének szervezése
A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. A kollégium a maga sajátos arculatával, hagyományrendszerével, foglalkozásaival, tevékenységeivel, a szabadidő megszervezésének változatos módjaival hozzájárul az ott eltöltött idő hasznos és örömteli megéléséhez. A kollégiumi foglalkozások és tevékenységek átszövik és irányítják a tanulók életét.
A tanítási órák után a belső iskolából érkezőket fogadják nevelőik. A gyerekek, állapotuknak megfelelően kísérettel, vagy önállóan érkeznek. Ilyenkor van lehetőség iskolai élményeik, megosztására, rövid pihenésre. Az ebédet az intézmény kényelmes, nyugodt étkezést biztosító ebédlőjében fogyasztják el. Igény szerint csendes pihenő, egyéni foglalkozás (számítógépezés, játék, beszélgetés) következik, vagy csoportos foglalkozás keretében séta, társasjátékozás, illetve szakköri foglalkozások. Ezután következik a tanulás ideje. A gyerekek elkészítik iskolai feladataikat, gyakorolnak, játékos fejlesztésben részesülnek. Ezután segédkeznek a terítésben, konyhai munkálatokban, esetenként az ételek elkészítésében, majd elfogyasztják vacsorájukat a lakásaikban. Esti fürdés, rendrakás következik, ekkor nyílik lehetőség az önkiszolgálás fejlesztésére. Csendes beszélgetés, zenehallgatás zárja a napot.

A tanulás szervezése
Az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat - az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. Gondot fordít arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban.

Fejlesztés, felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése
A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a gyermekek személyiségének, erkölcsi habitusának és tudatosságának, jellemének, identitástudatának, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi tudatának, képességeinek és érdeklődésének megalapozása és fejlesztése.
Célkitűzések a gyermek számára
Igyekezzen ismereteket szerezni
Rendelkezzen önálló érdeklődési körrel
Képességeinek megfelelően vegyen részt az önellátásához kapcsolódó feladatok végrehajtásában
Tartsa tisztán önmagát, környezetét és ruházatát
Étkezzen kulturáltan
Ismerje az egészséges életmód fogalmát, őrizze meg egészségét, tartózkodjon a káros szenvedélyektől
Tudjon kapcsolatokat teremteni
Szeressen tevékenykedni, dolgozni, vegyen részt a közösségi munkában
Egyszerűbb megbízásokat tudjon teljesíteni
Ismerje meg, fogadja el képességeit, korlátait, szélesítse lehetőségeit.

Miután feltérképeztük a gyermek aktuális állapotát, jelen státuszát, meghatározzuk a fejlesztés irányát, feladatokat jelölünk ki, prioritásokat állítunk fel.
Testi képességek fejlesztése:
• erő
• ügyesség, mozgáskoordináció
• gyorsaság
• állóképesség
Értelmi képességek fejlesztése:
• érzékelés, észlelés
• emlékezet
• képzelet
• gondolkodás
• figyelem
• kreativitás
Érzelmi fejlesztés:
• érzelmek azonosítása
• düh, harag, agresszivitás kezelése, önfegyelem
• türelem, empátia, önismeret, együttműködés, kommunikáció
A kollégium támogatja a tanulásban elmaradt és a sajátos nevelési igényű tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Segíti a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bővítésében. A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat teremt a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erősítő sikerélményekre. A kollégium - az iskolával együttműködve - valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást.

A tanulók szabadidejének szervezése, művelődési és sportolási lehetőségek biztosítása
A szabadidős foglalkozások megtartásához teret és lehetőséget biztosít az intézmény udvara, az itt kialakított sportpálya, valamint intézményünk tornaterme. A szabadtéri színpad különböző előadások bemutatására alkalmas.

Fontosnak tartjuk, hogy növendékeink hasznosan, alkotó módon töltsék el szabadidejüket. Széles kínálatból választhatnak.

Szakkörök
tánc és mozgásszakkör
ének
hangszeres zene (ütős, ritmus, fúvós, pengetős hanszerekkel)

Kézműves foglalkozások
díszek, dekorációk készítése
ajándékkészítés
hímzés, fonás
gyöngyfűzés
üvegfestés

Felkészülés versenyekre
Kulturális Fesztivál (vers, báb, tánc, ének-zene, dráma kategóriában)
Komplex tanulmányi verseny
Fővárosi Szavalóverseny

Sportfoglalkozások, mozgás
séta, kirándulás, futás
labdarúgás, asztalitenisz, zsinórlabda
kondizás
kerékpározás, gördeszkázás, görkorcsolyázás

Játék
szerepjáték
konstrukciós játék
szabályjáték
társasjáték
számítógépes játékok

Társas együttlétek, nemzeti ünnepek, emléknapok ünneplése
mikulás
karácsony
farsang
húsvét
születés- és névnapok
emléknapok, melyek programlehetőséget nyújtanak (január 22. A magyar kultúra napja, február 14. Bálint-nap, április 11. A költészet világnapja, A Föld napja, Madarak és fák napja, a Magyar Dal Napja
nemzeti ünnepeink (március 15. május 1. október 6., október 23.)
megemlékezés névadónkról, Gennaro Verolinoról (szeptember 3.)

Kulturális programok
színház
mozi
múzeumlátogatás

Könyvtár
A könyvtár jól felszerelt, a szépirodalmi könyvektől a szakkönyvekig kínál széles választékot.

Internethasználat
TV, DVD filmnézés
Zenehallgatás, disco

A kollégiumi közösségi élet fejlesztése
A kollégiumban az együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása, a bizalmi légkör kialakítása a csoportban. Elvárt, hogy a közösség légköre legyen motiváló, nyújtson tagjainak biztonságot, megbecsülést, tegye lehetővé az alkotó munkát. Mindezek megvalósítását, a közös élményt nyújtó programok szervezése teszi lehetővé, mint a közös természet- és környezetvédelmi tevékenységek, séták, a hagyományos ünnepek, jeles napok megünneplése, csoportmegbeszélések.

Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése
A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A kollégiumban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése, szükség esetén a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata. A diákokat segíteni kell abban, hogyan kerüljék el a környezet biztonságot, egészséget veszélyeztető helyeit, helyzeteit. Megfelelő ismereteket kell közvetíteni ahhoz, hogy elutasíthassák a káros függőséghez vezető szokásokat.

A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás. Ennek elemei a spórolás az energiával, a szelektív hulladékgyűjtés, kertgondozás, kisebb takarítási munkák elvégzése.

A szülőkkel, az iskolával való kapcsolattartás és együttműködés formái
A család, a családi környezet átruház bizonyos jogokat és kötelességeket a kollégiumra, mint nevelő-befogadó intézményre, illetve a kollégiumi nevelőtanárra, mint a szülőt pótolni hivatott, erre szakosodott pedagógusra. Törekszik a családból hozott értékek megőrzésére és fejlesztésére. Így a kollégium egyik természetes partnere a család. A kapcsolattartás módja: személyes látogatás a szülő részéről, családlátogatás, kapcsolattartás telefonon, üzenőfüzet használata.
A másik fontos partner az iskola, ahol az eredményes és végzettséget adó tanulmányi munkában a kollégium segíti a tanulót, biztosítja az iskolai követelmények teljesítésére való felkészülést, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást. Segíti a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását, szakmatanulását, jövőjük alapozását.
Kapcsolattartás módja: részvétel szülői értekezleteken, óralátogatások, megbeszélések az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal. Team megbeszélések problémás esetek megoldására, valamennyi érintett szakember bevonásával.

Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Legfontosabb a primer prevenció, amely a betegségek elkerülésére irányuló tevékenységeket jelenti.
Elengedhetetlenül szükséges a szakemberek között kialakított együttműködés. Intézményünkben - amellett, hogy ez valamennyi pedagógus és pedagógiai munkát segítő feladata- több szakember munkálkodik növendékeink egészségének megőrzésén.
Iskolaorvos
védi a növendékeket a betegségek kialakulásától
preventív intézkedéseket lát el (védőoltások, az egyedi fejlődés nyomonkövetése)
gyógyítja a beteg gyermekeket
szükségletnek megfelelően szakellátási beutalásokat kezdeményez
segíti a növendékek rehabilitációját
Munkáját ápolónő segíti

Gyógytestnevelő
tartásjavítás
nagy és finom mozgások javítása
mozgáskoordináció
mozgásszervi rendellenességek kezelése
egyensúlyfejlesztés

Logopédus
A logopédiai foglalkozások célja, hogy az előforduló beszédhibákat és beszédzavarokat enyhítse, megszüntesse.
a beszéd indítása
a beszédkedv serkentése
az agramatizmus javítása, megszüntetése
a figyelem, az értelmi képességek fejlesztése
a beszédhangok, a beszédmozgás, a ritmus koordinálása
a kommunikációs zavar enyhítése, a helyes beszéd kialakítása
a beszédhibák eredményes javítása
A logopédus feladata a kapcsolattartás más szakemberekkel, orvos, pszichológus, beszédvizsgáló. Munkájába bevonja a kollégiumi nevelőtanárt oly módon, hogy gyakorló füzetben rögzíti a gyakorlást elősegítő anyagot, annak módját
.
iskolapszichológus
zavarfelismerés, szűrő diagnosztizálás
prevenciós tevékenység
kapcsolattartás a családdal, családterápia
problémák okának felderítése
aktuális problémák megoldása
a pályaorientáció, a pályaválasztás segítése
a szülőknek ismeretterjesztő előadások tartása

Egészséges táplálkozás biztosítása
Intézményünk saját konyhával rendelkezik, biztosítja a nyersanyagok beszerzését, a reggeli, ebéd, vacsora, a tízórai és uzsonna előállítását, kiosztását. A délutáni étkezések a lakások konyhájában, étkezőjében történnek. A heti étrend változatos, egészséges, a gyermekek életkorának megfelelő összetételű és mennyiségű étkezést biztosít, melynek összeállítását szakember végzi.
A speciális étkeztetési szükségletek kielégítése is megoldott (diéta, tejérzékenység, stb.)

A szabadidő aktív eltöltése
Az intézmény környéke alkalmat ad a rendszeres kirándulásra, a természet felfedezésére, (Normafa, János-hegy, Hűvösvölgy, Gyermekvasút), a növények, állatok, a természet megismerésének lehetőségét kínálja.
Sportfoglalkozásokat szervezünk a kollégiumban ( focizás, ping-pongozás, kondizás)

A mindennapos testmozgás, gyógytestnevelés az iskolában biztosított.

Személyes higiéné
A gyermek bevonásával gondoskodunk a személyi higiéniáról, a testápolásról. Megfelelő szoktatással, gyakoroltatással,segítség adással, ellenőrzéssel, személyes példaadással, igényt alakítunk ki a tisztaságra, higiéniára az alábbi területeken:
mosakodás, fürdés, kézmosás
körömápolás
száj és fogak ápolása
lábápolás
hajápolás
bőrápolás

Lelki egyensúly megteremtése
Az egyénre szabott gondoskodás, a szereplés, sikerek biztosítása, a tevékenységek széles köre, a szabadidő eltöltésének változatos lehetőségei, az elfogadó szeretetteljes légkör megteremtése biztosítja a lelki egyensúly kialakulását. Probléma esetén segítséget nyújt az intézmény pszichológusa.

Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységek
A gyermeki jogok érvényesítése a mindennapi gyakorlatunkban

Minden gyermeknek joga van az élethez, személyazonossághoz (név, népcsoport, vallás, szülők). Személyét érintő ügyekben véleménynyilvánítási joga van, véleményét korára, egészségi állapotára, fejlettségi szintjére, érdekeinek védelmére tekintettel kell figyelembe venni. Joga van különleges gondozáshoz, oktatáshoz, képzéshez, egészségügyi ellátáshoz, gyógyító neveléshez, munkára való felkészítéshez, szociális biztonsághoz. A gyermeket megilleti a pihenéshez, a szabadidő eltöltéséhez, a korának megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységhez való jog. Bántalmazás és kizsákmányolás ellen védelemben kell részesíteni. Szabadságában korlátozni nem lehet.

A gyermek állandóságot, érzelmi biztonságot kap a gondozásban
megfelelő nevelésben, oktatásban részesül
felzárkóztató, habilitáló, tehetségfejlesztő, érdeklődésének megfelelő szabadidős programokon, hitoktatáson vehet részt
véleményét elmondhatja, megfelelő tájékoztatást kap az őt érintő dolgokról
érdekeit érdekvédelmi szervezetek képviselik
egészségügyi ellátásban részesül

A jogok gyakorlásának színterei

Csoportmegbeszélések
Diákönkormányzat (TÖNK) gyűlések
Ezeken a fórumokon felvilágosítjuk gyermekeinket a jogaikról, kötelességeikről. Elmondhatják véleményüket, felvethetik problémáikat.
A gyermek nevelőtanára figyelemmel kíséri a gyermek életmódjában bekövetkező változásokat. Jelentős negatív változás esetén feltárja a probléma okait, ha kell igénybe veszi más szakemberek segítségét.
Szükség esetén felvesszük a kapcsolatot az illetékes gyermekjóléti intézményekkel.

A kollégium hagyományai

A kollégium növendékei részt vesznek a takarítási feladatokban, beosztás alapján tisztán tartják a kollégium lépcsőházát.
A gyerekek heti egy alkalommal, nevelőik segítségével maguk főzik vacsorájukat, ami egy egyszerű étel elkészítését jelenti.
Hagyománnyal rendelkezik a szelektív hulladékgyűjtés. A kollégisták sétáik alkalmával elviszik a válogatott szemetet az intézmény közelében elhelyezett tárolókba.
Havi rendszerességgel discót szervezünk a gyermekeknek, ahol a zenét intézményünk gyermekotthonának régi növendékei szolgáltatják.
A Széchenyi-hegyi Lions klub támogatja intézményünket. Karácsonykor az ünnepi műsorunk után megajándékozzák növendékeinket, majd közösen költjük el a gyertyafényes vacsorát. Tavasszal kerti partyn találkozunk velük.
Gyermeknapot szervezünk játékos vetélkedőkkel, sportolással.

ZÁRADÉK

A Pedagógiai Programot az iskola Nevelőtestülete a jogszabályváltozások követése érdekében módosította.
A jelenlegi módosított Pedagógiai Programot az Iskola Szülői Munkaközössége elfogadta, az iskola Nevelőtestülete egyhangú szavazattal megszavazta.
A Pedagógiai Program mindenki számára hozzáférhető, egy példányát az iskola könyvtára őrzi, amely nyitvatartási időben mindenki számára megtekinthető. Az Intézmény titkárságán is megtekinthető a dokumentum.

Budapest, 2013. március 29.

Jóváhagyta:

Ammerné Nagymihály Emília
intézményvezető        

Gennaro Verolino Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium

1121, Budapest, Hegyhát út 19.

Tel.: 275-4297, 395-6587 Fax.: 395-65-89 E-mail: titkarsag@gennaroiskola.hu

Google-Maps-Icon-grey  szirtech